Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
AZ IMRÉDY-KORMÁNY MEGALAKULÁSÁRÓL 71 feltehetően lényeges szerepet játszott az a körülmény, hogy ugyanebben az időben más irányból is jelzést kapott a tisztikar elégedetlenségéről. A tisztikar politikailag aktív magva határozott intézkedésekkel le akart számolni, a fegyverkezés külpolitikai akadályai nagyrészt elhárulván, annak vélt vagy valóságos belső gátló tényezőivel is. 1937 végén egy tiszti csoport (a személyek nem ismeretesek) felkereste Soós Károly tábornokot, a szegedi ellenforradalmi kormány volt hadügyminiszterét, aki bejáratos volt Horthyhoz, azzal a kéréssel, hogy tolmácsolja nézeteiket a „Legfelsőbb Hadxirnak". Miután számos tiszttel tanácskozott, Soós két audiencián, 1938. január 4-én és 7-én egy memorandumot terjesztett a kormányzó elé, amelynek talán legfeltűnőbb vonása az, hogy a kilenc pont egyike sem vonatkozott katonai kérdésekre, hanem egytől-egyig kifejezetten politikai jellegűek voltak.4 6 A tisztikar azt kívánta Horthytól, hogy a választójogi javaslat letárgyalása után nyílt katonai diktatúrát valósítson meg, amely az úri szélsőjobboldal és a nyilasok szövetségére támaszkodnék. Ennek érdekében követelte a gazdasági és kulturális életben az „őrségváltás" folyamatának határozott meggyorsítását, a baloldali erőkkel való könyörtelen leszámolást és a nyilasok szervezkedési szabadságának biztosítását. A memorandum jelentőségét nem csökkenti az, hogy Horthy elvetette a nyílt diktatúra gondolatát, és hallani sem akart a zöld út biztosításáról Szálasiék számára; így is érdekes dokumentuma a tisztikar politikai plattformjának, s különösen fontos azért is, mert nemcsak a szoldateszka, hanem az úri „középosztály" valamennyi rétege közös követeléseinek tükre. Rátz és Soós memorandumainak belpolitikai követelései igen nagy hasonlóságot mutatnak. Valószínűleg nem egymástól független akciókról van szó, hanem arról, hogy a tisztikar aktív elemei Rátz fellépésének ideiglenes eredménytelensége láttán más úton is közölni akarták kívánságaikat az államfővel. Ezért próbálkoztak most egy olyan személyiséggel, akit régi kapcsolat fűzött Horthy hoz, s aki nem állott nyilasbarát hírében, mint Rátz Jenő. A kormányzó utasítására Soós a miniszterelnökhöz is elvitte emlékiratát. Darányi, aki maga is sürgősnek ítélte a korszerű hadsereg kiépítését, elhatározta, hogy az opponáló Fabinyit megkerülve, érintkezésbe lép Imrédyvel, aki a november 9-i megbeszélésen oly határozottan exponálta magát a fegyverkezés ütemének meggyorsítása mellett. Egyidejűleg Rátz is kereste a kapcsolatot a Nemzeti Bank elnökével, akiben rokonlélekre ismert és felszólította, hogy dolgozza ki a honvédség felszerelésének részletes pénzügyi tervét.47 Imrédy, bár nem volt újonc a magyar közéletben, ekkor került be a „nagypolitika" sodrába. II Imrédy Béla 1891-ben született, mint az ómoraviczai Heinrich-család egyik leszármazottja.4 8 Édesapja a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alelnök-vezérigazgatója és udvari tanácsos volt, míg a família másik ága az ország legnagyobb vasáru-nagykereskedését vallhatta magáénak. „Tipikus 46 Macartney : i. m. II. köt. 212 — 214. 1. Adatai a memorandum keletkezéséről és tartalmáról Szálasi naplóján és Soós személyes közlésein alapulnak. 47 BMI. Nb. 3963/45 Imi'édy-per anyaga (a továbbiakban Imrédy-per), Bárezy István vallomása. 48 Dédapja 1845-ben vette fel az Imrédy nevet. i
