Századok – 1966

Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62

72 SIPOS PÉTBIl polgári miliő volt a miénk, egy jómódú család nyugodt, kellemes életével"49 — vallotta később ifjúkori környezetéről. A magyarrá asszimilálódott német-zsidó eredetű kereskedőcsalád a középburzsoázia legfelső, a finánctőkéhez a legközelebb álló rétegébe emelkedett. Ez a társadalmi környezet nemcsak Imrédy gyors karrierjét magyarázza, hanem későbbi politikai fejlődése sok vonását is érthetővé teszi. A budapesti piarista gimnáziumban eltöltött nyolc esztendő lia nem is mélyen átélt, de szükség esetén mindig felszínre hozható vallásossággal telítette.50

Kulturális érdeklődése, zenei és szépirodalmi ismeretei figyelemreméltónak mondhatók. Kortársai nagyra becsülték csiszolt elméjét és széleskörű közgazdasági tudását; a legjobb pénzügyi szakemberek egyikének tartották. Tehetségéhez és műveltségéhez azonban káros jellembeli tulajdonságok járultak. Képességeinek és társadalmi helyzetéből következő lehetőségeinek tudatában határtalan hiúság és mérhetetlen elbizakodottság élt benne. Ehhez lobbanékony szangvinizmus és a zárkózottság páncéljában fegyelmezett, de időnként felszínre törő indulattömeg ötvöződött. Barátai és ismerősei, ha hízelegni akartak, Savonarola hasonmásaként emlegették. S a vézna, görnyedt törzsön ülő hatalmas koponya, démonikus, sárgásán sápadt arcával, sötét, hideg és gőgtől villogó szemeivel és a karikaturisták kedvenc témájaként ívelő sasorrával valóban emlékeztetett a máglyán pusztult firenzei szerzetesre és diktátorra. Azonban az aszkétikus külső mögött csupán egyetlen szenvedély, egyetlen éltető vágy honolt — a nietzschei „Wille zur Macht", a hatalom óhajtása és sóvárgása.51

Mindez a jó hivatalnok minuciózitásával és bürokratikus stréberségével párosulva, szinte páratlan. ütemben lendítette előre Imrédy karrierjét. Alig két éves pénzügyminisztériumi működése után 1922-ben aTÉBE titkára s 1924-ben főtitkára lett, majd átke- -riilt a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol 1928-ban, példátlanul fiatalon, 37 éves korában, igazgatóvá és az üzletvezetőség tagjává nevezték ki. Utján felfelé a bankok világában igen nagy hasznát vette — személyes tulajdonságain túl — társadalmi nexusainak is. Imrédy „ . . .kedvelt tagja volt úgy a pénzmint a szellemi arisztokrácia körének. így többször megfordult a gazdag zsidó pénzarisztokrácia házainál is, mint pl. a Fellner, br. Weiss, Chorin, stb. családoknál . . . Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank . . . vezetője nagyon szerette . . . és valószínűleg ő támogatta előmenetelében."52 A gazdasági életben már mindent elért, amire lehetősége nyílott, és Imrédy felismerte, hogy tovább már csak úgy haladhat, ha átvált a politikai ösvényre, amelyen a gazdasági válságot követő belső földcsuszamlás nyomán beláthatatlan lehetőségek nyíltak meg gyors emelkedésére a hatalom még imponálóbb ormai felé. Az első lépés még 1930-ban történt egy hivatali beosztottja, Belatiny-Braun Iván — egyébként Bárdossy rokona — egyik estélyén, ahol Imrédy 49

Szirmai Rezső: Fasiszta lelkek. Bpest. 194G. 140. 1. 50

üo. 141. 1. 51

Imrédy ambícióit jelentékenyen erősítette felesége, Nelky Irén befolyása is. Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke szerint ,, . . . határtalan hiúsága, mérhetetlen becsvágya ... és nem utolsósorban a felesége mérhetetlen ambíciói voltak a veszte". Ráday levéltár. К. O. Szentiványi kézirat. Amikor Imrédy nem akarta pénzügyminiszterségét a Nemzeti Bank elnöki tisztségére cserélni, Gömbös megjegyezte: „Béla álláspontja nagyon tiszteletreméltó, szinte nehéz megérteni, vagy Irénke arra gondol, hogy miniszterelnökné lehet?" O. L. Kozma iratok. 4. cs. Adatgyűjtemény 1934. II. Napló 1934. okt. 7. (Kiemelés tőlem — S. P.) s2

BMI. Imrédy-per, Jármay Zoltán tanúvallomása.