Századok – 1966

Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763

.A MAGYAR HALADÓ ERŐK AZ ORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN 771 elő a fegyveres felkelésben való részvételre. A magyar hadsereg képviselői hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy rendelkezésre bocsássák a szükséges fegyvereket. „Ilyenképpen a felkelés teljesen reális dolog volt."3

4 1944. november 22-én egy provokátor elárulta a Felszabadító Bizottság ülésezésének helyét. Sokakat letartóztattak. A nyilas kémelhárítás azonban csak a részvevők egy részét tudta elfogni; köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét és csaknem az egész katonai vezetést Kiss János altábornaggyal az élén.3

5 Valamelyes fényt derít a Felszabadító Bizottság tagjainak letartóztatására Újszászy István vallomása; ő az állambiztonsági osztálynak volt előbb a vezetője, amely magába foglalta a hírszerző és a kémelhárító osztályt (Űjszászy részt vett 1944 márciusában az amerikai küldöttséggel folytatott tárgyalásokon, 1944 novemberében már illegalitásban volt, Danielsen svéd követ védnöksége alatt). November elején, Újszászy tanúsága szerint Kovács Imre (akit ő 1942 — 1943-ban nem adott át a katonai bíróságnak az angol hírszerzéssel való kapcsolatai miatt) megismertette őt Bajcsy-Zsilinszky Endrével, továbbá Kiss János altábornaggyal, Fábián ezredessel és a magyar ellenállási front több más képviselőjével. November második felében volt megbeszélve találkozó Tartsay Andrássy úti lakásán. „Kovács és"én — mondta Újszászy — késéssel érkeztünk, midőn a ház már rendőrséggel volt körülfogva, s a találkozó részvevőit már letartóztatták. Nekem és Kovácsnak sikerült elrejtőznöm." A magyar ellenállási front vezető csoportjának bukása után — írta Újszászy — ő és Kovács Imre nem szüntették be tevékenységüket, ha szűkebb térre szorult is az. így például december elején négy munkáscsoportot szerveztek azzal a feladattal, hogy megakadályozzák a németeket a hidak felrobbantásában. Minthogy azonban a németek hosszabb ideig maradtak Pesten, a csoportokkal megszakadt a kapcsolat, s a hidak felrobbantását nem sikerült megakadályozni.36 Figyelemre méltó, hogy Újszászy, kihallgatása alkalmával igazolványt vett elő, amely az ő nevére volt kiállítva s Kovács Imre aláírása szerepelt rajta. Az igazolvány azt bizonyította, hogy ő aktív tagja a magyar ellenállási frontnak. A hadbíróság december 8-án halálra ítélte az ellenállási mozgalom hat részvevőjét. Tartsay Vilmost, Nagy Jenőt és Kiss Jánost még aznap felakasztották a Margit körúti fogház udvarán. Bajcsy-Zsilinszky Endre ügyét elhalasztották; a hadbíróság nem kapta meg erre az időre a parlament hozzájárulását;37 Bajcsy-Zsilinszky ugyanis képviselő volt. Bajcsy-Zsilinszkyt a nyilasok Sopronkőhidán ítélték el és 1944. december 24-én végezték ki. 1944. december 10-én az „Új Nemzedék" és a „Nemzeti Újság" című lapok arról adtak hírt, hogy a hadbíróság december 6-án és 7-én tartott ülésén hat személyt halálra ítélt a „Magyar Ellenállási Frontban" való rész-34

Uo. 583. d. 188 — 189. 1. 36 PI. Arch. Gy. 224. 36

HMI. 32. f. 11306. op. 683. d., 243-246. 1. 37

Bajcsy-Zsilinszky ügyében Radó csendőrszázados vezette a nyomozást, közben a kínvallatás legkülönfélébb fajtáit alkalmazva, köztük elektromos készülékeket is. (BMI. V—101676, 12. 1.) 1944. december 9-én Váczi György előadása nyomán a Sopronba menekült nyilas parlament kiadta a hadbíróságnak Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki, ,,a magyar kormány megdöntésére hívott fel" s arra, hogy a német megszállókat fegyverrel a kézben ki kell űzni az országból—olvashatjuk a jegyzőkönyvben. Országos Levéltár (a továbbiakban OL.) Országgyűlési levéltár (a továbbiakban Ogy. L.) Nyilas képv. jkv. 1944.dec. 9.