Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
772 A. I. PUSKÁS vételük miatt. Ezt a szervezetet Bajcsy-Zsilinszky Endre és a szökésben levő Tildy Zoltán képviselők, Kiss János nyugalmazott altábornagy és mások vezették. Az újságok közölték, hogy a szervezet azt a célt tűzte maga elé, hogy megdöntse a törvényes kormányt, gyengítse a magyar és a német hadsereg harci szellemét, akadályozza a hadműveleteket, előkészítse a talajt s a lakosságot a szovjet megszállásra. A letartóztatás és kivégzések súlyos csapást mértek a fasisztaellenes mozgalomra. Nem semmisült meg azonban a demokratikus pártok együttműködésének minden lehetősége. Voltak lehetőségek arra is, hogy folytassák a fegyveres felkelésre való előkészületeket. Azonban a kispolgári elemeket annyira megrémítette a fasiszta terror, hogy gyakorlatilag lemondtak a további küzdelemről.3 8 Még a szociáldemokraták képviselője is kijelentette, hogy mély illegalitásban kell maradni, mert az aktivitás a megmaradt demokratikus elemek teljes szétveréséhez vezet. Mások arra hivatkoztak, hogy az erők elégtelensége ugyanarra vezethet, ami Varsóban is bekövetkezett. Mindezeknek az okoknak következtében a „Magyar Ellenállási Front", amelyet a Gestapo lefejezett, december elején széthullott. Az egyes demokratikus pártokban a legaktívabb elemek mégis folytatták tevékenységüket, de már szétszórtan. így például németellenes munkát fejtett ki a szociáldemokrata építők szakszervezete, amely fegyveres csoportot is alakított. Novemberben, a „Magyar Ellenállási Front" vezetőinek letartóztatása után, midőn világossá vált, hogy a félkelésre nem kerül sor, a kommunisták arra törekedtek, hogy kisebb diverziós jellegű harci csoportokat alakítsanak. Ilyen harci csoportok Budapesten és a külvárosokban létre is jöttek. Kőbányán például a kommunisták harci csoportja kezdetben 20 — 25 főből, az utolsó napokban pedig már több mint 60 főből állt. A csoport tagjai magyar katonai egyenruhába öltöztek és rádiós zászlóaljként tevékenykedtek, s ehhez megfelelő hamis papírokkal és pecsétekkel is rendelkeztek. Fegyvert és lőszert a szervezet a katonai raktárakból vételezett, élelmet pedig a vöröskereszt szervezeten keresztül. A harci csoport, amely Kőbányán, Rákoscsabán és Rákoskeresztúron tevékenykedett, rendszeresen átvágta a telefon- és távíróvezetékeket, német katonai autókat, egyes német katonákat és tiszteket, valamint nyilas aktivistákat semmisített meg. Hasonló szellemben működött a többi harci csoport is. A város központjában felrobbantottak egy légvédelmi üteget. A Vörös Hadsereg Vecsés elleni támadásával egyidejűleg támadás történt a német csapatok ellen a frontvonal mögül is, s ennek következtében azok súlyos veszteségeket szenvedtek. A kommunista párt katonai szervezete arra törekedett, hogy közvetlenül tevékenykedjék a hadseregben. 1944 novemberére a szervezet vezetése alatt 18 tiszt működött (század- és zászlóaljparancsnokok). Novemberben azonban többségüket letartóztatták, s velük együtt letartóztatták a velük együttműködő honvédeket is (összesen mintegy 300 embert).39 1944. december 23-ról 24-re virradóra egy Budán megtartott razzia alkalmával elfogtak öt partizánt (a budai csoport hősies ellenállást tanúsított), 38 HMI. 32. f. 1130. op. 683. d., 188 — 189. 1. 39 Uo.
