Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
770 A. I. PUSKÁS érintkezést bevonult szaktársaival és ismerőseivel. Rajtuk keresztül be kell nyomulni a laktanyákba a honvédség legszélesebb rétegeinek megnyerésére." Ezen kívül ,,az összes üzemekben, szakszervezetekben azonnal ki kell építeni a munkásság ellenállási bizottságait . . . kezdjenek hozzá szabotázsok szervezéséhez és végrehajtásához", kezdjék meg ,,az általános sztrájk gondos előkészítését".3 0 A kommunista párt kezdeményezésére az üzemekben ellenállási bizottságok jöttek létre. Ezek tevékenysége egyelőre kevéssé van felkutatva. A kommunistáknak a hadseregben végzett munkáját a párt Katonai Bizottsága irányította. Benne, mint az általa létrehozott Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságában is, aktív szerepet játszottak a kommunista párt olyan megbízottai, mint Pálffy György, Sólyom László, Rajk László.3 1 A kommunisták s az általuk vezetett Magyar Front tevékenységének megélénkülése újabb sikerekhez vezetett a hatalomra jutott nyilas bandák és a német megszállók ellen irányuló népi felkelés előkészítésében. Ezidőtájt a kommunisták fokozták a hadseregben végzett munkájukat, pártszervezeteket alakítottak, antifasiszta röplapokat terjesztettek. Szálasi hatalomra jutása után a Magyar Fronthoz csatlakozott egy, a vezérkarban és a magyar hadsereg irányító központjaiban dolgozó tiszti csoport, amely kézbe vette a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságában a katonai vezetést.3 2 A Felszabadító Bizottságnak, amelyet a kommunista párt kezdeményezésére a Magyar Front hozott létre, az volt a célja, hogy létrehozza és vezesse a magyar nép „Ellenállási Mozgalmát". A Felszabadító Bizottság, élén Bajcsy-Zsilinszky Endrével (illegális nevén: Bíró Zsigmonddal) a dolog katonai oldalának vezetését Kiss János altábornagyra bízta, a vezérkar főnökévé Nagy Jenő ezredest tették meg. Tartsay Vilmos nyugalmazott százados pedig a feladatok felosztását végezte a bizottság egyes tagjai között. A Felszabadító Bizottságban november elején képviselve volt a kommunista párt, a szociáldemokrata párt, a kisgazdapárt, a nemzeti parasztpárt és a Szovjetunió Barátainak Társasága. A legitimisták, a demokrata párt, a protestánsok és a diákszervezetek erre az időre még nem jelölték ki képviselőiket. A Felszabadító Bizottság harci csoportokat hozott létre. A fővárost négy körzetre osztották. Csoportokat hoztak létre a hidak, más katonai létesítmények robbantása vagy megvédése érdekében. A Felszabadító Bizottság technikai szekciója négy csoportból állt: rádiótechnikai, postai és vasúti, diverziós és községgazdálkodási. A technikai szekció részletesen kidolgozta valamennyi csoport tennivalóját. Ezt a dokumentumot külön futárral — a fronton keresztül — megküldték a 2. Ukrán Front parancsnokságának.3 3 Kapcsolatot létesítettek a partizánokkal is. A szervezetnek az volt a célja, hogy fegyveres felkelést robbantson ki abban a pillanatban, midőn a Vörös Hadsereg hozzáfog Budapest ostromához, amit decemberre vártak. Annak ellenére, hogy a Magyar Frontba tömörült pártok egyike-másika eléggé határozatlan volt, mindegyik párt meglehetősen sok embert készített 30 Orosz—Pintér: i. m. 61. 1. 31 Uo. 63. 1. 32 PI. Arch. Gy. 224. 33 HMI. 32. f. 11306. 210. d., 22.1.
