Századok – 1966

Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763

.A MAGYAR HALADÓ ERŐK AZ ORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN 767 Kishont m.) közeiéhen levő vasúti hidat, hogy Ecsegben (Bars-Hont m.) a partizánok kilenc határőrt lefegyvereztek, hogy laktanyákat támadtak meg és tűzharc keletkezett köztük és a katonaság között. Október 24-én a csendőrség központja azt jelentette, hogy partizánok Rákos mellett felrobbantottak egy vonatot.1

8

A csendőrségi napi összesítő tele volt hasonló esetekkel. 1945. február 18-án Zsidahegyen (Muraköz, Jugoszlávia) egy partizáncsoport leszámolt a lakosságot terrorizáló nyilasokkal. Az ország déli részén kibontakozó partizánmozgalomról 1945. február 9 — 16. között készült jelentés szerint a lakosság támogatja a partizánokat élelemmel, pénzzel, elrejti őket; a lakosság a házakban, a gazdasági épületekben kényelmes és biztonságos búvóhelyet készít számukra. A lakosság — olvashatjuk a jelentésben — védi őket (őrszemeket állít), felderítő munkát végez számukra, ugyanakkor nem hajlandó támogatni a közbiztonsági szerveket.1

9 A partizánok soraiban sokezer magyar hazafi küzdött. A harci cselekmények mellett a partizánok széleskörű felvilágosító munkát is végeztek a lakosság körében, gyűléseket, összejöveteleket szerveztek, a lakosságot agitációs iratokkal (röplapokkal) látták el. A Petőfi partizánbrigád 10 röplapot adott ki összesen mintegy 30 000 példányban. Példamutató cselekedetet hajtott végre Szabó László és felesége, akik 1944 novemberében megszervezték négy hadifogságba esett szovjet tiszt szökését a budapesti börtönkórházból, s azután 53 napig rejtegették a hitleristák által megszállt Budapesten. 1944 október—novemberében a kommunista párt fokozta tevékenységét a hadseregben is. Az 1944. október 15-i események, a politikai és a kormányzati válság elmélyülése Magyarországon, Horthy október 15-i felhívása — amelyben kifejezte a háborúból való kilépés és a Szovjetunióval valamint a szövetségesekkel való fegyverszüneti szerződés szükségességét —, Szálasi hatalomra jutása tovább fokozták a magyar hadseregben a németellenes tendenciákat. ,,A fogságba esett tisztek vallomása szerint — olvashatjuk a 4. Ukrán Front parancsnokságának jelentésében — az 1. magyar hadsereg abban az időben kész volt megszüntetni a harci cselekményeket a Vörös Hadsereg ellen, sőt egy része még arra is, hogy fegyvereit a németek ellen fordítsa."2

0 A 3. magyar hadsereg vezérkari főnöke, Sallyay Jenő tanúsága szerint a 23-as gyalogos hadosztályban Horthy október 15-i rádió-felhívása után szabadon bocsátották az orosz hadifoglyokat, s barátkozás kezdődött az oroszokkal. Vörös János felhívása után azonban — mondotta — parancsot adtak ki, amelyben megtiltották az ellenséggel való érintkezést. A 23-as gyalogos hadosztály zászlóaljait egymás után visszavonták a harcvonalból s komoly politikai megdolgozásnak vetették alá.21 A magyar tisztek között voltak olyanok is, akik, tudván Horthy felhívásáról, megtagadták, hogy elterjesszék az alájuk rendelt katonai egységekben Vörös János felhívását, amelynek az volt a rendeltetése, hogy gyakorlatilag semmissé tegye a kormányzó felhívását. Az ,,Üj Nemzedék" és a „Nemzeti Űjság" című lapokban 1944. december 5-én közzétettek egy cikket 18

PI. Arch. A. VII. 2/10, 2. 1., 2/32. 3. 1., 2/69, 3. 1. 19

BMI. V-19430 —IV —21-32. 1. 20

A szovjet Honvédelmi Minisztérium Irattára. (A továbbiakban HMI.) 82 f., 11306 op., 573. d., 19. 1. 21

Uo. 268. d., 387. 1.