Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
щ 768 A. I. PUSKÁS a következő címmel: „Halálos ítélet egy áruló tiszt ellen". Eszerint a magyar királyi hadbíróság kötél általi halálra ítélte Győrffy Gyula repülő ezredest, aki a kormányzó október 15-i felhívása után elrejtette a vezérkarnak a harc folytatására szólító felhívását, nem akarta azt tisztjei és honvédéi tudomására hozni, s nem közölte azt a többi katonai repülőtérrel sem. Ezáltal — olvashatjuk a cikkben — aláásta a győzelembe vettítt hitet, és nagy szolgálatot tett a bolsevistáknak. 1944. október 16-án az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Dálnoki Miklós Béla — vezérkarával együtt — a 4. Ukrán Front vonalán átállt a Szovjet Hadsereg oldalára. Abban, hogy Miklós Béla, átáll va a Vörös Hadsereghez, nem adott parancsot a maga hadseregének arra, hogy kövesse az ő példáját, megmutatkoztak a magyar tisztikar reakciós vonásai, amelyre nagy hatást gyakorolt a porosz tiszti eszmény, majd a német fasisztákkal hosszú esztendőkön át folytatott együttműködés. Szálasi és klikkje határozottan és röviden végzett Horthy követőivel. Leváltották a számukra nem megfelelő parancsnokokat. Honvédelmi miniszterré Beregffyt nevezték ki, a „népfelkelők" parancsnoka Terneg vezérezredes lett. A 3. hadsereg parancsnoka a hitleristákkal szimpatizáló Heszlényi (Heiszler) tábornok maradt. Az 1. hadsereg parancsokává László (Lautschek) Dezső vezérezredest nevezték ki, a 16. gyalogos hadosztály parancsnokát a magyarországi német származású, határozottan németbarát beállítottságú Lengyel vezérőrnaggyal váltották fel; Hankovszky vezérőrnagyot, a hegyi-vadász gyalog-hadosztály parancsnokát a németbarát Sövénházy vezérőrnaggyal váltották fel, s ezek a tábornokok — a németek segítségével — elérték, hogy a magyar hadsereg továbbra is részt vett a Szovjetunió elleni háborúban.22 A nyilasok és a Gestapo a számukra nem megbízható tiszteket letartóztatták. A frontra küldés előtt — 1944 novemberében — az 1. lovas hadosztály kötelékéből letartóztatták az első és második század parancsnokát, Rudkó szakaszparancsnokot és más tiszteket, akik megállapodtak abban, hogy ha a frontra kerülnek, átállnak a Szovjet Hadsereg oldalára. Két megerősített pont parancsnokai, Ahóczy és Natli zászlósok október 19-én megtagadták a parancsnokság utasítását és Miklós Béla felhívásának hatására csapattestükkel együtt átálltak az oroszok oldalára. Ez a mintegy 200 fő a 9. gyalogezred 3. zászlóaljának teljes fegyverzetben való átállását jelentette. Szvaljava körzetében követte példájukat a 13. gyalogos hadosztály 2. és 3. zászlóalja is.2 3 A 6. és 13. gyalogos hadosztály szétszórt egységeiből négy volt hadifogoly magyar katona 1800 tisztet és katonát átvitt a Vörös Hadsereg oldalára. A 4. Ukrán Front politikai osztályának jelentésében olvashatjuk, hogy a 16. gyalogos hadosztály 11. ezredének 3. zászlóaljából a 9. században szolgáló Somai Dénes honvéd, aki hét más társával együtt adta meg magát, kijelentette: ,,Századunkban 188 főből csak 24-en maradtunk. A többiek, akik tudomást szereztek Horthy fellépéséről, amelyben az oroszokkal való békéről szólt, hazamentek. A megmaradtak közül öten már átszöktek az oroszokhoz, a többiek is, élükön a parancsnokukkal, át akarnak jönni." Nagy Imre honvéd, a 13. gyalogos hadosztály 7. ezredének 1. zászlóaljából közölte: „Október 17-én az én zászlóaljam katonái megtagadták, hogy Büo. 673. d., 20. 1. "Uo. 21. 1.
