Századok – 1966

Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763

766 A. I. PUSKÁS partizáncsoport, amelynek Pándi Mihály volt a vezetője, robbantást hajtott végre a Városi Színházban, ahol a nyilaspárt gyűlése zajlott abban az időben. Ez a gyűlés volt Szálasi híveinek utolsó budapesti összejövetele.1

0 Különösen eredményesen dolgozott az a négy robbantó csoport, amelyet 1944 szeptemberében hoztak létre a kommunisták a fővárosban.1

1

A partizánok több tucat német katonai teherautót és tankot semmisítettek meg, felrobbantottak néhány ágy út, három vasbeton erődítményt, két vasúti hidat, villanytelepeket, számos esetben rongálták meg a vasúti hálózatot, és több tucat olyan épületet gyújtottak fel, amelybe fasiszták fészkelték be magukat. A budapesti rendőrségnek gyakran volt mit jelentenie a Belügyminisztériumnak azoknak a partizáncsoportoknak a működéséről, amelyeknek Fehér Lajos volt a parancsnoka. 1944. november 24-én egy ilyen jelentés hírül adta, hogy a ferencvárosi és a kelenföldi pályaudvar között felrobbantottak egy vonatot. Egy december 2-i jelentés arról számolt be, hogy a Semmelweiss-utcában német katonai autókat robbantottak fel.1

2

Október 17-én bomba robbant a magyarországi német Gestapo parancsnokának, Otto Winkelmann-nak a lakásán.13 A német megszállók elleni fegyveres küzdelemben aktív szerepet játszott az ifjúság, főleg azokban a csoportokban, amelyek Kispesten, Kőbányán magyar katonai alakulatoknak álcázva fejtették ki tevékenységüket.1

4

Ezek a csoportok számos hősies akciót hajtottak végre. A vidéken működő partizánalakulatok közül sikeres tevékenységet fejtett ki a Fábri József és a Nógrádi Sándor vezette alakulat. Mind a két csoport mint kislétszámú, ejtőernyővel lebocsátott alakulat kezdte meg működését Szlovákia területén. Rövid idő leforgása alatt a Fábri vezette csoport áttette működésének színhelyét Magyarország területére és 300 főnyi alakulattá nőtt. Az alakulat több mint 340 fasiszta katonát semmisített meg, és mintegy 100 főt ejtett foglyul.1

5

A Nógrádi Sándor vezette alakulat 1944 november végén áttette működési területét a salgótarjáni szénmedencébe. Ebben a körzetben már korábban is működtek fegyveres csoportok, s ezek csatlakoztak a Nógrádiegységhez. Ezidőtől fogva az egész körzet a partizánok ellenőrzése alá került.16 Magyarország területén sikeresen működött még a Rékai vezette csoport Máramarosban, Szőnyi Márton alakulata Ózd körzetében, Lencsés csoportja, amely Uzsgorodtól Munkácsevo város irányába vonult, a Zgyerka János vezette bányász-partizánok és mások.1

7

A rendőrségi és csendőrségi jelentésekben gyakran tükröződött e csoportok sikeres tevékenysége. Október 17-én a csendőrök jelentették, hogy a partizánok Batyk (Zala m.) községben feldúlták a községházát, a postát, a vasútállomást; másnap ugyancsak csendőrségi jelentés adta hírül, hogy a partizánok felrobbantották a Jolsvatapolca (Gömör-10

Beszámolva az adott kérdéssel kapcsolatban megejtett nyomozás „eredményeiről" Vajna nyilas belügyminiszter a nemzeti szövetségben dicsekvően ennyit mondott: „A részvevők már Ábrahám kebelén vannak" (BMI. V —19430—XVI—11/94. 1.). 11

Fehér Lajos: Harcunk Budapestért. Bpest. 1953. 103. 1. 12

Pl. Arch. A. XV. 16/6. 1. 1.; A. VII. 2/85. 1 — 3. 1. 13

BMI. V. 83989. 18. 1. "Előre, harcra, ifjúmunkás! Bpest. 1954. 734 — 735. 1. 16

Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Bpest. 1965. 130. 1. 16

Nógrádi Sándor : Magyar partizánok a salgótarjáni szénmedencében. Bpest é. n. 30—32. 1. 17

Mues Sándor: A magyar fegyveres ellenállási mozgalom megszervezése és szerepe Magyarország felszabadításában. (1941 — 1945). Párttörténeti Közlemények, 1957. 1—2. sz. 39 — 59. 1.