Századok – 1966

Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763

A. I. Puskás: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában" (1944 október—1945 április) 1944. szeptember 23-án megkezdődött Magyarország felszabadulása a fasiszta uralom alól: ezen a napon, üldözve a hitlerista csapatokat, a Szovjet Hadsereg az ország területére lépett és megkezdte felszabadító küldetéséne] teljesítését. A szovjet csapatok megérkezése Magyarország területére az ellenállási mozgalom ujabb fellendülését váltotta ki. Á nyilasok hatalomra jutása után 1944. október 15-én fokozódott az ellenállási mozgalom. A forradalmi erők meggyőződhettek róla, hogy a háborúból Horthy és környezete révén nem lehet kiragadni az országot. Horthy nemcsak hogy nem fogadta el a Magyar Front képviselőinek azt a javaslatát, hogy alakítsanak egy olyan kormányt, amely képes a hitleri Németországgal szakítani, hanem vissza is utasította — a kabinetiroda főnökének, Ambrózynak a tanúsága szerint — annak a Bethlen István fia és a saját fia által vezetett „munkásküldöttségnek" az előterjesztését, amelynek a kormánylistáján pedig oly név is szerepelt, mint a kormányzó egyik legközelebbi bizalmasa: Bethlen István.1 1944 szeptember elején ismét működni kezdett a kommunista párt, amelyet ezidőtől fogva Magyar Kommunista Pártnak neveztek (MKP). A Békepárt beszüntette működését. Ismét megjelent a Szabad Nép. 1944 szeptember végén a kommunista párt kifejtette programját egy, a néphez intézett felhívásában, amelyben felszólította a nemzet haladó erőit a német megszállók elleni küzdelemre, partizánegységek megalakítására.1 A magyar néphez intézett felhívásában a kommunista párt körvonalazta az antifasiszta, nemzeti-felszabadító küzdelem feladatait. A felhívásban az állt, hogy a kommunisták, küzdve a nemzeti felszabadításért és a demokratikus átalakulásért, nem mondtak le és sohasem mondanak le arról, hogy Magyarországon szocialista társadalmat hozzanak létre. A szocializmus megvalósításához azonban mindenekelőtt a fasiszta diktatúra megdöntésére s az ország demokratikus átalakítására van szükség. A magyar népnek szabadnak kell lennie és döntenie kell országának további társadalmi és gazdasági berendezéséről. A felhívás arra szólított fel minden demokratikus erőt, hogy tömörüljön szorosabban a munkásosztály köré és indítson határozott küzdelmet a német:fasiszta megszállók és a reakciós magyar uralkodó osztályok ellen, * Jelen tanulmány részlet a szerző nagyobb monográfiájának (Magyarország a második világháború idején) abból a fejezetéből, amelyben a magyar haladó erőknek a német ós magyar fasizmus elleni küzdelemben betöltött szerepét vizsgálja az 1944 szeptember — 1945 áprilisa közötti időszakban, vagyis abban az időszakban, mikor a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat. 1 Belügyminisztérium irattára (a továbbiakban BMI) V — 55184. 1, 9. 1.