Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
764 A. I. PUSKÁS az ország nemzeti felszabadításáért, a fasiszta rendszer megdöntéséért, a Magyar Front demokratikus kormányának megalakításáért és a szabad demokratikus Magyarország megteremtéséért. „Nemzeti szabadságharcunknak kettős a jellege— olvashatjuk a felhívásban—,sa kettő elválaszthatatlan egymástól: Harc a megszálló német imperialista hatalom kiűzésével a független Magyarországért ! Harc a magyar reakció megdöntésével a demokratikus Magyarország megteremtéséért !"2 Ugyanebben a felhívásban szó esett arról is, hogy feltétlenül fokozni kell a kommunista párt és a munkásosztály vezető szerepét a fasiszta-ellenes, nemzeti-felszabadító küzdelemben. A kommunista párt aktív harcba szólított minden hazafias, antifasiszta erőt, akár tagja volt a Magyar Frontnak, akár nem. A párt az ellenállási mozgalom igazi lelkesítőjeként, szervezőjeként és vezetőjeként lépett fel. A kommunista párt megmagyarázta a Vörös Hadsereg felszabadító küldetésének világtörténelmi jelentőségét a magyar nép számára; ugyanakkor leleplezte a reakciós fasiszta propagandának azt a rágalmát, hogy a Szovjetunió állítólag beavatkozik más országok belügyeibe, és a felszabadított népekre ráerőszakolja a szocialista rendszert. A kommunista párt újjászervezése azonnal éreztette hatását a Magyar Front tevékenységében. Előterjesztésére a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt vezetői hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzeti Parasztpárt csatlakozhassák a Magyar Fronthoz. Szeptemberben létrehozták a Magyar Front végrehajtó bizottságát a négy pártból3 és hozzáfogtak a Magyar Front helyi szervezeteinek kiépítéséhez. Október 10-én megegyezés jött létre a kommunista párt és az 1944 márciusában illegalitásba szorított szociáldemokrata párt akcióegységéről. A következő napon a Magyar Front képviselői (Szakasits Árpád és Tildy Zoltán) Horthynak memorandumot nyújtottak át, amely rámutatott arra, hogy az uralkodó osztályok számára van még lehetőség arra, hogy csatlakozzanak a munkásság és a parasztság fasiszta-ellenes küzdelméhez, s ezért demokratikus kormány megalakítására van szükség.4 Röviddel azután, hogy visszaállították a kommunista párt nevét, a Központi Bizottságot kibővítették. Munkájába bevonták Rajk Lászlót, aki szeptemberben kiszabadult az internáló táborból és a központi bizottság titkára lett. Ismét bekapcsolódtak a munkába Apró Antal és Kiss Károly, a nyilas puccs után pedig a Németországba való elhurcolás elől megszökött Kádár János, Szikra Sándor és mások is.s Az a megegyezés, amelyet 1944. október 10-én a két munkáspárt megkötött nagyjelentőségű volt az ellenállási mozgalom fejlődése szempontjából. A megegyezés 5. pontja alapján megalakult a két párt összekötő bizottsága, amelynek tagja lett — többek között — Kállai Gyula és Szakasits Árpád is. * Felszabadulás. 1944 szeptember — 1945 április. 4. Dokumentumok. Bpest, Szikra. 1965. 18. L 3 A végrehajtó bizottság elnöke Szakasits Árpád lett. A kommunista pártot Kállai Gyula képviselte. 4 A magyarországi munkásmozgalom 1939 — 1945-ig. Bpest. 1958 —1959. 136 — 137. 1. 6 Orosz Dezső—Pintér István : Adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja szervezeti fejlődéséhez. Párttörténeti Közlemények, 1962. 2. sz. 58. 1.
