Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
AZ IMRÉD Y-KO RMÁ NY MEGALAKULÁSÁRÓL 69 az államvezetés legfontosabb funkcionáriusait, akikkel nagyban számol.40 Érthető, hogy ezek után a tisztikar berkeiben hallatlan politikai ambíciók kezdtek ébredezni, hiszen itt volt az eleven példa — maga Gömbös, aki egyszerű vezérkari századosból emelkedett Magyarország miniszterelnöki méltóságába. A tiszteket most már nem is érdekelték különösebben a haditudomány szakkérdései, mert helyüket a politikai problémák foglalták el. A katonai hivatástudat másodsorba szorult, „országmentő gondolatok" léptek a helyébe.4 1 A tisztek különösen a fegyverkezés, hiányosságai és korszerűtlensége miatt voltak elégedetlenek. A trianoni békeszerződésben engedélyezett hadsereg szűk keretei nem biztosítottak számukra előrehaladási lehetőségeket. Már pályájuk kezdetén kiszámíthatták, hogy évtizedek múltán legfeljebb őrnagyként vonulhatnak majd nyugdíjba ... A harmincas évek második felében mind gyakrabban vezényeltek tiszteket, elsősorban a vezérkarból, a tengelyállamokba tanulmányútra, esetleg iskolára, s ott személyesen tapasztalhatták, hogy a fasiszta diktatúrák következetesen megvalósítják a „vaj helyett ágyút" jelszót, és a hadsereg szükségleteinek kielégítését minden más igény elé helyezik. Hazatérve mindinkább a szélsőjobb felé fordultak és a vezérkaron belül a századosok, őrnagyok, alezredesek legnagyobb része kifejezetten nyilasbarát, de eredményes az agitáció a csapattisztek körében is. A magasabb parancsnokok nem mindegyikének tetszett ugyan a nyilas propaganda harsogó demagógiája, de szinte valamennyien németbarátok lévén, legalábbis eltűrték, ha ugyan nem támogatták. Különösen nagy befolyása volt Rátz Jenő tábornoknak, akit sokan a kor ,,nagv magyar katonai zsenijének" tekintettek. Rátz 1931—35 között a hadiiskola parancsnokaként szoros és zárt klikket nevelt magának, amely fontos beosztásokat kaparintott meg a vezérkaron és a Honvédelmi Minisztériumon belül. Ő lesz a hadsereg „erős embere", akinek „hazafias szólamait, erős hadsereget követelő kijelentéseit, hadseregreform hangoztatását felkapják és terjesztik".42 Népszerűségét csak növelte közismert barátsága Szálasival és erős vonzódása volt tanítványa nézeteihez, akinek egy beszélgetés során kijelentette: „Ön megalkotja majd az új nemzetet, és én az új hadsereget."4 3 Amikor Gömbös 1936 szeptemberében vezérkari főnökké neveztette ki, Rátz úgy érezte, hogy végre lehetőséget kapott elképzelései megvalósítására. Az európai hadseregek előkészületeinek intenzitását tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy 1940-ben Német- és Olaszországnak kb. kétéves előnye lesz Angliával és Franciaországgal szemben, amit a tengely, ha addig az ellentéteket nem sikerül eliminálni, feltétlenül fegyveres döntés kierőszakolására használ fel. Rátz véleménye szerint Magyarország minden bizonnyal belesodródik az európai háborúba földrajzi helyzeténél fogva, de valószínűleg revíziós törekvései realizálása miatt is". Ezért a vezérkarral részletes tervezetet dolgoztatott ki a hadsereg korszerűsítésére. A fejlesztési program lényege: 21 hadosztályra és 7 hadtestre tagolt 3 hadsereg szervezése, 4 gyorsan mozgó vegyes dandárral, 60 repülőszázaddal és a szükséges hadtest-, hadsereg-és fővezérségi közvetlen alakulatokkal; a hadianyaggyárak termelésének fokozása; jelentős mennyiségű tartaléklőszer készenlétbe helyezése. Mindennek 10 Hadtörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban HIL.) 2(30/2556/z. Kádár Gyula visszaemlékezései. 11 Uo. 42 Uo. "Macartney : i. m. 107. 1.
