Századok – 1966
Tanulmányok - Mályusz Elemér: Krónika-problémák 713
754 MÁJA'USZ ELEMÉR miben ismerje fel élete célját és keresse boldogságát. Mielőtt megmondta volna, hogy Isten szeretetében és az okosság állapotának elérésében (I, 1, 12), előbb végig haladt mint intő példákat sorakoztatva fel, hogy miben ne. Tehát semmi esetre sem érzéki gyönyörökben, gazdagságban, méltóságokban, dicsőségben vagy hírnévben, civilis potentia-ban, testi javakban (I, 1, 6 — 11). A hatalom keresésétől óvó pont kezdődik a Vegetiusra hivatkozó szavakkal, amelyeket Kükülleiből már megismertünk. Mint láttuk, bennük Aegidius Romanus oly szabadon fogalmazta meg benyomását olvasmányáról, hogy a modern klasszika filológiát zavarba hozta, hol is keresse a párhuzamos helyet. Vegetiust továbbra is figyelmen kívül hagyva, rögzítsük meg, hogy a reá való hivatkozást Aegidius Romanus kiinduló pontul azért helyezte fejezete élére, hogy rögtön utána kategorikusan kijelentse: ,,Quod est falsum", majd Aristoteles Politikájának 7. könyvére hivatkozva öt pontban részletesen kifejtse cáfolatát: Probat enim philosophus in 7. polli 5 rationibus foelicitatem non esse ponendam in civili potentia. Érdemes átfutnunk legalább ezt az öt részes bizonyítást, mert megismerhetjük, milyen érvek ellenére, azokkal szemben hirdette Küküllei a maga harcvágytól égő felfogásának helyességét és vallotta a nemzetek leigázhatását. Vagyis nem azért, mert nem ismerte a nagy tekintélyű író tanítását, hanem — ellenkezőleg — érvei ellenére. Aegidius Romanus cáfolatát olvasva mindenütt arra kell tehát gondolnunk, hogy az egymást követő érvek sorra gyengéknek bizonyultak, hogy megingassák a Kükülleiben élő meggyőződést. 1. A nemzetek hatalom alá vetése az erőszak érvényesülését jelenti,22 az erőszakos uralom azonban természetellenes és rövid életű. Az a jó uralom, amelyben a nép szabadon és önként követi a fejedelem parancsait. 2. Hatalmat az is gyakorolhat, akiből hiányzik az életjóság, mint a sok zsarnok, így szirakuzai Dionisius vagy Nero és Caesar példája mutatja.23 3. Jobb uralkodni a szabadok, mint a szolgák felett, s mert a kényszer és hatalom útján való uralom nem illik a szabadokhoz, az ilyen uralom nem tartható a legjobbnak és méltónak.24 4. A hatalomra vágyó fejedelem csak fegyverforgatásra és más nemzetek leigázására szoktatja a polgárokat, tehát nem az igazság, hanem a bátorság erényére, mivel pedig ez kisebb jó, mint amaz, nem a legnagyobb fokú tökéletesedésre ad ösztönzést. 5. Háborúban bizonyára derekasan viseli magát az, aki a hatalomban és a nemzetek leigázásában keresi boldogságát, de béke idején gonoszul fog élni, mert nem tanult meg igazságosnak és mérsékeltnek lenni, amint arra Aristoteles is utal a spártaiak példájával.25 i 22 Prima via sic patet, nam per civilem potentiam velle sibi subicere nationes, hoc est velle dominari per violentiam. 23 Nam Dionisius Siracusanus sive Sicilianus ut récitât philosophus in polliticis, maxime habundavit in civili potentia et tamen pessimus tirannus erat. Nero autem et Caesar qui fuerunt Romani principes etenim habundaverunt in civili potentia: pessime tamen vivebant. 24 Principatus ergo per coactionem et civilem potentiam, cum non sit liberorum sed servorum, non est optimus neque dignus. 26 Propter quod philosophus 7. polliticorum vituperans Lacaedemones ponentes foelicitatem in civili potentia et ait turpe esse cum bellamus participare bonis, cum vero vacamus et sumus in pace fieri vitiosos. — Az Aegidius Romanusból idézett részletek már tájékoztatnak arról, hogy a civilis potentia kifejezést Küküllei milyen értelemben használta. Bár a magyar jelentés megállapításának nincs oly jelentősége, mint amikor még Vegetiusrp, vezettük vissza, a teljesség kedvéért megkísérelhetnék az összefüggés tisztázását. A legegyszerűbb az lenne, hogy a Politika, Aegidius Romanus forrása által megadott értelmet vegyük kiindulópontnak. Ezt sajnos nem tehetjük meg, mivel a Politika álta-
