Századok – 1966

Tanulmányok - Mályusz Elemér: Krónika-problémák 713

750 MÁJA'USZ ELEMÉR derat, per infamiam confundetur. Fama ergo est quod principaliter et per •seipsum appetitur in regimine, quia regimen non appetitur propter se, set propter bonam famam. Inicium ergo sapiencie et intellectus est desiderium bone fame, que per regimen et dominium adquiritur. Si igitur alia de causa dominium et regimen adquirantur (vel desiderentur) non erit fame adquisicio set invidie. Invidia itaque generat mendacium, quod est radix reprobabilium et materia viciorum ... . . . inimicicia generat bellum, bellum vero dissolvit legem et destruit civitates; et hoc est contrarium nature. Et quod répugnât nature destruit totum opus reipublice et corpus. Stüde igitur et dilige desiderium bone fame, quoniam . . . elicit veritatem. Et Veritas est radix laudabilium et materia omnium bonorum, quia est contraria mendacio amicicia generat consilium et juvamen. Per hoc siquidem orbis fuit constitutus et leges hominibus constitute, et hec racioni conveniunt et nature. Patet ergo quod desiderium regiminis propter bonam famam est bonum durabile et laudabile. . . . . . . Quid igitur plura dicam ? Non est precium, non est thesaurus qui possit sibi redimere bonam famam. desiderium bonae famae, quia qui vere desiderat bonam famam, famosus erit et gloriosus. Fama ergo principaliter et per se ipsam appetitur in regimine, quia regnum non appetitur propter se, sed propter bonam famam. Initium igitur sapientiae et intellectus est desiderium bonae famae. Et persuadendo subiungit: stude igitur о Alexander et dilige desiderium bonae famae, quia non est pretium, non est thesaurus, qui sibi possit redimere bonam famam. Futólagos rápillantásra is megállapítható, hogy Küküllei az előtte fekvő könyv három helyéről másolta ki mondatait. Két, nem is közvetlenül egymás után következő fejezetből, hosszabb részeket átugorva állította össze szövegét, még pedig oly módon, hogy az átvett mondatokon semmit sem változtatott. Tehát nem fogalmazta át mintaképét, stiláris módosításokat nem tett. Eljárását írói magatartásnak tekinthetjük. Annál is inkább, mert, mint látni fogjuk, másutt is, ahol ellenőrizhetjük, hasonló módon másolt. A szövegből kiragadott mondatok egymás mellé helyezésével Kükülleinek határozott célja volt. Ez akkor lesz egészen világos előttünk, ha számba vesszük, mi az, amit kihagyott, amit nem vett figyelembe. Sajátságos módon éppen az ellenkezőjét hirdette, mint amit forrásában olvasott. A Secretum secretorum ugyanis nem a hadi dicsőség mindenek fölöttiségét vallotta, mint Küküllei előzőleg bibliai idézeteivel, majd utóbb Vegetiusra hivatkozva teszi, hanem a békés uralmat magasztalta. Aristoteles a munka szerint tanítványának, Nagy Sándornak azt kötötte lelkére, hogy hírnevét a kormányzásban, mai szóval az alkotó munkában keresse. A szerző a hírnévnek más módon való megszerzését helytelenítette. Morális tanácsokat adva, egyrészt az igaz,