Századok – 1966
Tanulmányok - Mályusz Elemér: Krónika-problémák 713
KRÓNIKA-PROBLÉMÁK 747 vagy az I. Lajos-kori folytatónak tulajdonította a módosítást.9 1 Az elmondottak alapján valószínűnek látszik, hogy a régi nevet János provinciális cserélte fel az újjal. Azért gondolhatunk reá, nem pedig Kétyire, noha ennek fogalmazása a szárazabb és évkönyvszerűbb, mert ő igazolhatóan belejavított a gesta korábbi szövegébe, míg ugyanez Kétyivel kapcsolatban nem bizonyítható. A provinciális mintegy ösztönszerűen adott új címet az egész munkának, hogy ily módon kifejezésre juttassa annak megváltozott, általa korszerűnek érzett jellegét. 3. Küküllei János előszava Anonymus mellett — főleg az utóbbi években — Küküllei a legtöbbet emlegetett középkori elbeszélő forrásunk. A figyelem ellenére, airtelyben Trencsényi-Waldapfel Imre és Kardos Tibor részesítették, még mindég maradt vele kapcsolatban felderítetlenül egy és más homályos kérdés. Olyanok is, amelyeknek problematikus volta csak akkor lesz szembetűnő, ha a kútfőkritika látszólag felesleges, de figyelmen kívül nem hagyható módján vizsgáljuk a szöveget. s Az egyik fontos kritikai elvet, amelynek mi is eredményünket köszönhetjük, legutóbb C. A. Macartney kötötte a magyar historikusok lelkére,1 bírálva gyakorlatunkat, hogy íróinknak végső, nem pedig közvetlen forrásai kimutatására szoktunk törekedni. Tehát hogy a bibliát vagy Flavius Iosephust — kikeresve a pontos helyet — idézzük, ha kútfőnk reájuk hivatkozik s így azt a látszatot keltjük, mintha magunk is azt hinnők, hogy valóban azokból való közvetlen átvételek az egyező szavak. Példát, amely igazolja Macartney tanácsának helyességét és az ellenkező gyakorlat hátrányait, a Chronici Hungarici compositio saeculi XlV-ből is idézhetünk, tehát abból a szövegkiadásunkból, ámely két évszázaddal modernebb, mint legutolsó Kükülleikiadásunk. Nehogy úgy lássék, mintha csak azért nyílhatna alkalmunk Macartney figyelmeztetésének megszívlelésére, mert XVIII. századi edicióra támaszkodva és fordításokkal beérve módunk sincs forráskritikai elvek alkalmazására, elöljáróban kitérünk a Képes Krónika egy-két kezdő mondatára. A történeti elbeszélés első szavai így hangzanak: „Sicut seribit magister ystoriarum Genesis decimo capitul."2 Jakubovich Emil a Genesis szót a magister historiarum birtokosjelzős kifejezés részének vélve, a bibliaíró Mózessel azonosította mind a szövegben említett történetírót, mind a codex díszes fejezetkezdő iniciálás S betűjében ábrázolt seriptor-széken ülő, könyvet író férfit.3 Felfogását magáévá tette Erdélyi László s ennek megfelelően, de már értelmezőre fordítva át a szerkezetet, a szöveget így adta vissza: „Amint a Genesis (Mózes könyve, 10,1), a történetek mestere írja a tizedik fejezetben."4 Magister historiarum azonban Petrus Comestor XII. századi francia teológussal, a párizsi egyház kancellárjával azonos, aki a biblia szövegét folyamatos elbeszélésben olvasztva fel, História scolastica címmel egy rendkívül nép-91 A Szent László-kori Gesta Ungarorum. 103. 1. 1 Studies on the earliest Hungarian historical sources VI—VII. Oxford. 1951. 74. sk. 1. 2 SRH I. köt. 243. 1. 3 Magyar Nyelv 21 (1925), 37. sk. 1. 4 Krónikáink magyarul. 119. 1.
