Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
66 SIPOS PÉTBIl A Darányi-kormány célja az volt, hogy a különböző árnyalatok között lavírozva, a kormánypárton belüli érdes felületeket simitgatva és a közös gömbösi örökség összekapcsoló erejét hangoztatva, biztosítsa valamennyi NEP-frakció támogatását. 1937 augusztusában a párt centrumát alkotó kb. 40 képviselő megállapodott abban, hogy memorandumot nyújtanak át a kormányfőnek, amelyben lojalitásukat fejezik ki politikája iránt, de intézkedéseket kérnek tőle a párton belüli és az azon kívülálló szélsőjobboldal szoros kapcsolatainak félszámolása érdekében.2 3 A jelentékeny erőt képviselő agrárcsoport azonban nem támogatta ezt az akciót. Darányi maga sem kívánta az „alkotmányos jobboldal" eleve mérsékelt eréllyel képviselt óhajait teljesíteni. A választójogi törvényjavaslat közelgő parlamenti tárgyalására és a novemberi németországi látogatásra hivatkozva, amelyek kívánatossá tették a párt egységének legalábbis külsőleges deklarációját, sikerült leszerelnie a centrumot.2 4 A NEP-en túlmenően a kormány a kereszténypárt támogatását is élvezte, a baloldali ellenzéki pártokkal pedig Treuga Deit-t létesített.2 5 Darányi taktikája, amelynek szerves része volt az is, hogy következetesen kitért a határozott állásfoglalás elől,2 6 1937 — 38 fordulójáig többé-kevésbé eredményesnek bizonyult, és a kormány helyzete megszilárdult. 1937 őszén Hitler további, minden eddiginél értékesebb diplomáciai győzelmeket könyvelhetett el — hadd utaljunk csupán Olaszország csatlakozására az Antikomintern-paktumhoz és lemondására a,,Wacht am Brenner" politikájáról, továbbá Halifax angol külügyminiszter berlini látogatására. Az új esztendő elején a náci párt,,gleichschaltolta" az eddig még majdnem érintetlenül maradt had- és külügyet, urbi et orbi demonstrálva ezzel azt, hogy a „német probléma erőszakos megoldására"27 már a közeljövőben agresszív kísérletek várhatók. Magyarországon különösen élénken figyelték az Ausztriával kapcsolatos német pozíciók megerősödését, amely szemléletesen realizálódott az 1938. február 12-i berchtesgadeni megegyezésben.2 8 Az európai hatalmi erőviszonyok megváltozása nyomán, az 1937 novemberi berlini látogatást követően „Darányiék . . . hajlandónak mutatkoztak a Csehszlovákia elleni támadásban való együttműködésre és ennek közös katonai előkészítését is vállalták . . ., mindinkább a már Gömbös által meghirdetett egyértelmű német orientáció kerekedett felül. . ,"2 9 A magyar belpolitikai élet érzékenyen és sebesen reagált az új külpolitikai fejleményekre. Ezerkilencszázharmincnyolc két név jegyében kezdődött. Szilveszter éjjelén kb. százezer röpcédula hirdetett egyetlen sztereotip jelszót a fővárosban: „1938 Szálasi !",3 0 Darányi miniszterelnök pedig kijelentette 23 Népszava, 1937. aug. 19. 24 Uo. 25 Vö. Macartney : i. m. 183. 1. 26 „Darányi idején az ország maga fölött nem a felelős kezet érezte, lianem ismeretlen erők által irányított kiismerhetetlen egyéniséget, aki mindenkit meghallgatott, és örökké tárgyalt, de előre elkészített beszédein kívül soha saját véleményét nem hallatta." O. L. Kozma iratok 9. cs. Adatgyűjtemény 1938. II. Napló 1938. jún. 16, —júl. 20. „A csendet teremtő és csendet ígérő Darányi maga lett a csend és a rejtelmes hallgatás emberévé" — olvashatjuk a Népszava 1937. szept. lO.-i számában. 27 Vö. S hirer : The Fall and Rise of the Third Reich. London. 1961. 320. 1. 28 A Hitler—Schuschnigg megállapodás részletes elemzését Id. Kerekes Lajos : Anschluss 1938. Bpest. 1963. 304. 1. 29 Ádám Magda : Magyarország és a kisantant felbomlása (kézirat). 30 PIA. csjö 1938. jan. 7.
