Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 59 a városi erdők, elsősorban a kitermelt fa, lehetőséget biztosít erdőben gazdag városok számára adósságuk kifizetésére. A Kamara ezért állandó figyelemmel kísérte a városi erdők helyzetét, az azokban folyó fakitermelést és fagazdálkodást. Gondoskodott a Kamara arról is, hogy a kitermelt fa helyébe facsemetéket telepítsenek.17 1 Városi tanácsosok, polgárok legtöbb városunkban a városi erdőből fát kaptak. A bécsi Udvari Kamara rendelete szerint a polgároknak a fáért térítést kellett fizetniök. E felett a választott községek gyakoroltak felügyeletet.172 Városi erdőkben a faizás, makkoltatás csak taxa ellenében volt megengedve. Szakolca város 1756-ban a bécsi Kamarához fordult panasszal, mert egyes polgárok a rendelet ellenére a városi erdőben faizást, makkoltatást űztek. A városi erdőkben makkoltatott sertések után a városok különben alacsony taxát szedtek.17 3 A városi vadászat bevételei igen alacsonyak voltak. Városi erdőben, városi területen a vadászat tilos volt. A bécsi Udvari Kamara instrukciója szerint a városi vadászatot, halászatot bérbe kellett adni.17 4 A városi legelőkön szedett legeltetési díjak számbavehető jövedelmet nem hoztak.17 5 D) Városok hivatalai működésével kapcsolatos bevételek Városaink összbevételeinek 3,39%-a származott hivatali működéssel kapcsolatos díjakból. Legtöbb városban a tanácsosok a hivatali díjakat magánjövedelmükként fogták fel, így ezekről a díjakról képünk nincsen.17 6 Büntetéspénzekből városaink összbevételük 1,12%-át vették be. Ennek az alacsony bevételnek kétségtelen oka az volt, hogy a tanácsok háziszámadásaikban a Kamarának hamis adatokat; pénzbüntetés helyett börtön- vagy testi büntetéseket jelentettek. A bécsi Udvari Kamara hiába próbálkozott elérni, hogy a tanácsok a bevett büntetéspénzeket maradéktalanul a házipénztárukba vételezzék be.17 7 Telekkönyvi díjakat (2,27%) minden városunk szedett, a városi számadásokban ennek ellenére csak néhány helyen szerepel. Pestnek 1746-ban 700,—ft (5,0%), Budának 1772-ben 10,236,15 ft (24,63%), Székesfehérvárnak 1773-ban 582,25 ft (1,94%) bevétele volt telekkönyvi díjakból. Az egyes városokban mutatkozó magas telekkönyvi bevételek arra engednek következtetni, hogy szabad királyi városainknak jelentős telekkönyv-bevételeik lehettek, melyeket sohasem számoltak el. A bécsi Udvari Kamara, a büntetéspénzekkel kapcsolatban mondottakkal ellentétben, nem követelte a városi telekkönyvi bevételek helyes elszámolását. 171 CU. F. 20. Rote Nr. 456. 16/1769. máj. 3. fol. 164—168. Eckhart Ferenc hívja fel a figyelmet (A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában, Bpest. 1922. 33. 1.) arra, lxogy korszakunkban kezdődött az erdők állami védelme, született meg az első erdőrendtartás. 172 CU. F. 26. Rote Nr. 530. Subd. 1. 129/1777. máj. fol. 344—350, továbbá uo. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 185—189v. Normal-resolutiones, B. köt. I. rész, 5 — 14. 1. 173 Civ. F. 4. 1756. jún. 10. továbbá uo. F. 8. 1758. nov. 13. — CU. F. 26. Rote Nr. 509. Subd. 7. fol. 3. köv. 174 Civ. F. 8. 1758. aug. 14. továbbá HU. Protokoll 1760. okt. 20. fol. 391v. 175 HU. Rote Nr. 873. 1757. nov. 20. fol. 604—620. 176 A városokban szedett bírói díjak jegyzékét (Schema taxarum) lásd: Történeti statisztikai Évkönyv, 1961 — 62 (Bpest. 1962) 281 — 282. 1. 177 HU. Rote Nr. 805. 1747. máj. 5. fol. 145 — 149, továbbá Civ. F. 1.1753. ápr. 6.; CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 129 —129v.
