Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
60 KÁI.LAY ISTVÁN E) Egyéb, rendkívüli bevételek Jövedelmük 11,60%-át számolták el városaink „rendkívüli" címszó alatt. E rovaton belül találkozunk fuvarból, kártérítésekből, rendkívüli díjakból, nyomdákból, gyógyszertárakból, bányákból származó bevételekkel. A rendkívüli bevételek magas aránya arra utal, hogy a városi számadások egységes vezetésére irányuló törekvés nem járt sikerrel, illetve, hogy az egységes elvek bevezetése után is több megoldatlan kérdés maradt, ami a bevételek rendszerezésében zavart okozott. Rendkívüli bevételek közé vételezték be egyes városok a városban lakó nemesek, egyházi személyek szabad házai utáni megváltási díjakat. Pozsony város 1696 —1739között 22,473.—ft-ot, Nagyszombat 1728 — 1745 között 10,700.— ft-ot vett be soronkívül ezen a címen.17 8 Ugyancsak soronkívül vételezték be városaink a járványok, tűzkár, árvíz alkalmából kapott pénzeket. Ez ellen a bécsi Udvari Kamara sem emelt kifogást.17 9 A rendkívüli bevételek között szerepelnek a városi nyomdák- és gyógyszertárakból beszedett pénzek is. Városi nyomdákban a Helytartótanács cenzúrája nélkül semmit sem lehetett kinyomtatni. Különösen tiltották uralkodói, egyházi határozatot bíráló, „hiú történetecskékkel" foglalkozó írások kinyomtatását.18 0 Városi gyógyszertárak fenntartása és felügyelete az 1770-es évekig teljesen a városi tanácsok kezében volt. Mivel ez egészen új terület volt, melyet korábbi utasítások nem kötöttek, kedvező behatolási lehetőséget jelentett a központi hatalom számára. Az 1770-es évektől egyre több rendelet szabályozta a városi gyógyszertárak kezelését, az ott őrzött gyógyszerek felülvizsgálását. 1777-től kezdve a városoktól vizsgázott, esküt tett patikus alkalmazását követelték meg.18 1 A rendkívüli jövedelmek között kell beszélnünk — a korábbi korszakban fontos bevételi forrást jelentő — városi kezelésben levő bányák bevételeiről. A városi kezelésben levő bányákról kevés adat maradt fenn, mivel korszakunkra a legtöbb, korábban bányával rendelkező város eladta bányáját. A rendelkezésre álló adatok a városi bányák rossz gazdálkodásáról beszélnek. 1774-ben uralkodói leirat rótta meg Selmecbányát, 1775-ben Körmöcbányát a bánya elhanyagolása miatt. 1776-ban vizsgálták felül a kassai városi vashámor bevételeit, mely a városnak csak jelentéktelen hasznot hozott. 1777-ben bécsi udvari kamarai határozat vette el Libetbányától ráfizetéssel dolgozó két bányáját.18 2 Mivel saját kezelésükben levő bányáikból csekély bevételük volt, városaink legalább a területükön fekvő királyi bányákból, azok munkásaiból igye-178 Civ.'F. 9. 1759. máj. 18. továbbá uo. F. 10. 1760. ápr. 11. 179 Civ. F. 9. 1758. jan. 10. továbbá CU. F. 26. Rote Nr. 510. Subd. 3. 102/1760. fol. 98. köv. 180 CU. F. 26. Rote Nr. 517. Subd. 3. 67/1774. jan. fol. 13. köv. „Különösen a kalendáriumokra kell ügyelni — mondja a rendelet —,mert ezekben kerülnek hiú dolgok kinyomásra." A debreceni városi nyomda bevétel-kiadását közli: Benda — Irinyi ; i. m. 315-316. 1. 181 CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 115— 115v. továbbá uo. Rote Nr. 525 Subd. 3. 105/1775. okt. fol. 12. 182 Selmecbányára vonatkozólag: CU. F. 26. Rote Nr. 522. Subd. 4. 35/1774. okt. fol. 3. köv. — Körmöcbányára vonatkozólag: uo. Rote Nr. 525. Subd. 2. 99/1775. júl. fol. 388. köv. — Kassára vonatkozólag: uo. Rote Nr. 527. Subd. 4. 146/1776. márc. fol. 131v. közös jkv. II. 17. — Libetbányára vonatkozólag: uo. Rote Nr. 530. Subd. 2. 77/1777. máj. fol. 95 — 99.
