Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
58 KÁI.LAY ISTVÁN Trencsén 1767-ben 448,31 ft-ot (7,42%), Esztergom 1771-ben 422,- ft-ot (19,2%) vett be városi falvak által teljesített terményjáradékból. A városi falvak jobbágyainak szolgáltatásai az 1750-es évekig nem voltak szabályozva; a szolgáltatásokat a városi tanács állapította meg. Az 1750-es évektől kezdve találkozunk a városi jobbágyfalvak számára kidolgozott urbáriumokkal. Nagybánya város urbariuma 1755 —58-ból való. Az urbárium vezette be a kocsmáitatást, a heti egy napi robotot, a méh- és báránytizedet, a pálinkafőzőüstök utáni adót. Az urbárium Nagybánya város falvai számára a terhek növekedését jelentétte. Egyes falvakban heti két napos robottal is találkozunk, ami az urbárium megjelenése előtt ismeretlen volt.16 6 A városok a bécsi Udvari Kamara figyelmeztetése ellenére jobbágyaiktól számos urbáriumonkívüli szolgáltatást követeltek. Péterváradon pl. a városi katonai parancsnok — katonai túlkapásként — a jobbágyokat külön taxával terhelte meg, egyes jobbágytelkeket magához ragadott. Trencsén város jobbágyai a városi bíró fáját szállították, Ózólyom város jobbágyai utak, hidak javításán és a városi allodiumon dolgoztak. Kassán a városi darabontok feladatát látták el.167 A Sopron városhoz 1774. június 25-én intézett bécsi kamarai leirat megtiltotta, hogy tisztviselők, tanácsosok vagy városi polgárok a városhoz tartozó jobbágyfalvakban természetbenieket, ellátást, fuvart követeljenek. ,,A városi falvak inspektora nem vehet el többet a lakóktól, mint ami elő van írva" — mondja a leirat.16 8 A bécsi Udvari Kamara a városi falvakkal kacsolatban is azt az álláspontot képviselte, hogy azok bérbeadása előnyös a városi bevételek alakulására.16 9 Városi falvakat, pusztákat csak a bécsi Udvari Kamara engedélyével lehetett elidegeníteni. 1754-ben leiratban rótta meg a bécsi Kamara a késmárki tanácsot Lucsivna birtoknak a Kamara tudta nélkül való eladásáért. A leirat az eladásért felelős két tanácsos megbüntetését rendelte el. 1757-ben Kassát utasítja a bécsi Kamara tokaji szőlőbirtokai, valamint Szatmárnémetit két faluja — Oroszfalu és Réztelek — árverés útján való eladására. 1756—57-ben azzal a feltétellel engedélyezte a bécsi Udvari Kamara bártfai, illetve kassai birtokok eladását, ha a vételárat adósságfizetésre fordítják.17 0 Közös rovatban tüntetik fel a városi számadások a városi erdők, legelők, halászat, vadászat bevételeit. A városok erdőgazdálkodása a XVUL század közepéig teljesen a tanácsok gondjaira volt bízva. A század 50-es éveitől kezdve, mikor a városi gazdálkodás megjavításának kérdése felmerült, a városi erdőgazdálkodás is előtérbe került. A bécsi Udvari Kamara elgondolása szerint 166 Civ. F. 3. 1756. márc. 26. továbbá F. 8. 1758. aug. 23. melléklete. Továbbá 75 8. nov. 13., HU. Rote Nr. 928. 1762. dec. 21. fol. 268—272. közös jkv. 9. pont. !" Péterváradra vonatkozólag: HU. Rote Nr. 778. 1743. szept. 22. fol. 222 — 254. Trencsénre " Civ. F. б. 1756. dec. 6. Ózólyomra " Civ. F. 8. 1758. nov. 13. Kassára " CU. F. 26. Rote Nr. 631. Subd. 3. 112/1777. júl. fol. 3. 108 CU. F. 26. Rote Nr. 521. Subd. 2. 157/1774. jún. fol. 2v—3v, továbbá CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 96/1777. júl. fol. 77. 169 Civ. F. 1. 1753. dec. 30. 170 Késmárkra vonatkozólag: Civ, F. 1. 1754. febr. 19. Kassára " Civ. F. 6. 1757. febr. 28. Szatmárnémetire " Civ. F. 6. 1757. febr. 7. Bártfára " Civ. F. 6. 1757. jan. 7.
