Századok – 1966

Krónika - Jugoszláv és magyar történészek együttműködése (Mucsi Ferenc) 633

634 KRÓNIKA beszámolóknak, kölcsönösen lehetővé teszik tanulmányok publikálását a közös érdeklődésre számot tartó témákból. A jugoszláv—magyar történész kapcsolatok gondozását jugoszláv részről a Jugoszláv Társadalomtudományi Intézet, magyar részről az Akadémia Történettudományi Intézete vállalta magára. Megállapodás jött létre arra nézve is, hogy e két intézmény — a személyes kapcsolatok, konzultációk megkönnyítése végett — kölcsönösen tájékoztatják egymást a fent ismertetett témakörben dolgozó kutatókról és közelebbi kutatási témájukról. A két ország történelmi társulatai közötti kapcsolatok fejlesztése édekében mind a két bizottság javasolta saját történelmi társulatának, hogy lépjenek egymással közvetlen érintkezésbe, dolgozzák ki az együttműködés konkrét formáit (előadócsere, népszerűsítés, a tanári tagozatok kapcsolatai stb.). A két bizottság, mint különösen aktuális feladatot, javasolta történelmi társulatának, hogy szervezzen konferenciát a Jugoszláviában, illetve Magyarországon használatos történeti kézikönyvek, egyetemi tankönyvek megvitatására: ilyen kollokvium hasznosan elősegítheti egymás álláspontjának jobb megértését és a vitás kérdések közös alapról való megközelítését. A két bizottság tárgyalásait azzal zárta, hogy a megbeszélés hasznos és eredményes volt, megvetette az alapját a két ország történészei közötti szorosabb és rendszeresebb együttműködésnek. A tárgyalás résztvevői egytértettek abban is, hogy a koordináló megbeszéléseket a jövőben is folytatni kell. 1965 folyamán megkezdődött a kutatók kölcsönös cseréje, újabb területekre terjedt ki a jugoszláv—magyar történészek együttműködése. A noviszadi Pártarcliivum, a beográdi és a budapesti Hadtörténelmi Intézet között megállapodás jött létre az 1941 — 1944-es magyar megszállás s a jugoszláviai népi-felszabadító háború történetének közös munkálataira nézve; a kérdés diplomácia-történeti vonatkozásaiba bekapcsolódnak a Történettudományi Intézet ezzel foglalkozó munkatársai is. A beográdi Munkásmozgalmat Tanulmányozó Intézet vezetőjének budapesti, majd az MSzMP KB Párttörténeti Intézetének jugoszláviai látogatása során a két intézmény vezetői megállapodást kötöttek a jugoszláviai illetve magyarországi munkásmozgalomtörténeti kutatások összehangolásáról. Az egyezmény tartalmazza azokat a külön megállapodásokat is, amelyeket a magyar párttörténész-delegáció a zágrebi, ljubljanai illetve noviszádi párttörténeti intézményekben tett látogatásakor kötött.1

A Történettudományi Intézet egyik munkatársának jugoszláviai tanulmányútja során felvetődött az a javaslat is, hogy az együttműködést ki kell terjeszteni a felszabadulás utáni korszak tanulmányozására is. A bécsi történész kongresszus alkalmával lehetőség nyílt arra, hogy a jugoszláv és magyar történészek között további személyes kapcsolatok alakuljanak ki. Itt — többek között — szóbeli megállapodás jött létre arról, hogy az 1849 —1914 közötti délszláv — magyar kapcsolatok kérdésében a horvátországi illetve magyarországi egyetemi tankönyvek, valamint Katus Lászlónak a horvát nemzeti kérdéssel foglalkozó kandidátusi diszszertációja alapján eszmecserére kerül majd sor a nézetek tisztázása s lehető közös nézőpont kialakítása végett. Ugyanígy előrehaladás volt tapasztalható az 1917 —1919. évi forradalmi mozgalmak közelgő félévszázados fordulója kapcsán a forradalmi munkásmozgalom és a nemzeti küzdelmek első világháború alatti-utáni témakörében is. Itt is egyetértés született arra nézve, hogy e fontos kérdések közös megközelítésének kidolgozása munkakonferenciák, megbeszélések formájában mind a két ország történetírásának aktuális feladata. 1965 decemberében került sor a jugoszláv—magyar történészbizottságok második tanácskozására a rijekai Adriai Tudományos Intézetben. A tanácskozáson részt vevő magyaí küldöttséget Molnár Erik akadémikus vezette, tagjai voltak: Arató Endre kandidátus, egyetemi tanár, Pamlényi Ervin, a Történettudományi Intézet osztályvezetője, a Századok szerkesztője, M. Somlyai Magda kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa és Varga János kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa. A jugoszláv delegáció vezetője D. Jankovic professzor, a Jugoszláv Társadalomtudományi Intézet történeti osztályénak vezetője volt; tagjai: Sl. Gavrilovié egyetemi tanár (Novi Sad), Á. Löbl ny. egyetemi tanár (Novi Sad), J. Sidák egyetemi tanár (Zagreb) és V. Vinaver, a Jugoszláv Történettudományi Intézet történeti osztályának munkatársa. A tanácskozásnak két napirendje volt: 1. Magyar—délszláv kapcsolatok 1848 — 1849-ben; 2. az együttműködés eddigi eredményeinek áttekintése. Az első napirendi ponthoz Gavrilovic és Löbl professzorok már korábban megküldték téziseiket; Sidák professzor szóban ismertette az 1848-as horvát politikai helyzetre 1. A Párttörténeti Intézet küldöttségének jugoszláviai látogatásáról szóló beszámolót részletesebben lásd: Párttörténeti Közlemények. 1965. 4. sz. 167-169. 1.