Századok – 1966
Krónika - Jugoszláv és magyar történészek együttműködése (Mucsi Ferenc) 633
KItÓNIKA 633 debreceni, egri, esztergomi, győri, gyulai, kaposvári állami levéltárakban levő térképekről, két kötetben) és 2. a területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzéke I. rész (Országos összeírások. Állami adóösszeírások) — II. rész. Mutatók. * 1966 január közepe óta az írógéppel dolgozó kutatók részére külön helyiség áll rendelkezésre az Országos Levéltár negyedik emeletén. * A Várban, Uri u. 54—66. sz. alatt megnyílt az Országos Levéltár 2. sz. iratrestaurálóműhelye. Berendezése, felszerelése megfelel a korszerűség és higiénia követeimé, nyeinek. Ä jövőben a Bécsikaputér 4. sz. alatti régi műhely az Országos Levéltár, az új műhely pedig a területi levéltárak iratait fogja restaurálni. I. E. JUGOSZLÁV ÉS MAGYAR TÖRTÉNÉSZEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Jugoszlávia és Magyarország kapcsolatai az utóbbi években igen kedvezően fejlődtek, gazdasági, politikai érintkezésük biztatóan erősödött. Az 1964-ben megkötött jugoszláv—magyar kulturális egyezmény lehetőséget nyújtott arra, hogy a két ország történészei között is rendszeres kapcsolat, összehangolt együttműködés alakuljon ki. Ezt a célt szolgálták azok a tárgyalások, amelyek az együttműködés koordinálására kiküldött jugoszláv és magyar történész bizottságok között 1964 decemberében zajlottak le Budapesten. A jugoszláv bizottságnak D. Jankovic, A. Lobi, A. Radènic, V. Vinaver, a magyar bizottságnak Ránki György, Erényi Tibor, Hanák Péter, Heckenast Gusztáv, Katus László, Kővágó László és Pamlényi Ervin volt tagja. A két bizottság, behatóan megtárgyalva az együttműködés lehetőségeit, megállapodott a történeti kutatómunka egybehangolása, a kölcsönös tájékoztatás, valamint a két ország történelmi társulatai közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében szükséges tennivalókról. Népeink sok tekintetben közös múltjának feltárása a történeti kutatások koordinálását, közös munkálatok végzését kívánja meg. A két bizottság öt olyan nagyobb témakört jelölt meg, amelyek közös feldolgozásához a leginkább megvannak a kellő szakmaiszemélyi feltételek. Az első ilyen témakör a középkori kutatásokat foglalja magában. Ide tartozik a török hódoltság korának gazdaság- és társadalomtörténeti problematikája, a horvát—magyar nagybirtok (Zrínyiek és Erangepánok) XVI—XVIII. századi fejlődése, az árviszonyok, árforradalom kérdése a XVI—XVIII. században, a szerb kereskedőtőke tevékenysége Magyarországon a XVIII—XIX. században. A második nagy témakör az 1848 — 1849-es forradalmak és nemzeti küzdelmek problematikája; jelenleg főként a parasztság helyzetére és mozgalmaira, a jobbágyfelszabadításra, valamint az 1848 — 1849-es délszláv—magyar kapcsolatokra vonatkozó kutatómunka koordinálását helyezve középpontba. A délszláv—magyar kapcsolatok alakulása 1849-től az első világháborúig című témakör Szerbia és Magyarország gazdasági kapcsolatainak alakulását, a nemzeti kérdés, a horvát—magyar viszony, a határőrvidék polgárosításának kérdéseit, az Osztrák-Magyar Monarchia és Szerbia diplomáciai kapcsolatainak történetét foglalja magába. Külön kérdéscsoportként emelte ki a két bizottság az 1917 —1919. évi forradalmi és nemzeti mozgalmak problematikáját, a Magyar Tanácsköztársaság és a délszláv népek viszonyát, kapcsolatait. Az ötödik témakör a két világháború közötti jugoszláv—magyar kapcsolatokat öleli fel: a diplomáciai kapcsolatok, az 1941 — 1944-es jugoszláviai magyar megszállás, a felszabadító harcok témakörét. Az egyes témákkal összefüggésben a két bizottság megállapodott a témáért, illetve az adott témakörben a kapcsolatok ápolásáért felelős intézmény vagy kutató személyében, valamint az együttműködés formájában, konkrét tennivalóiban is (kutatók cseréje, levéltári és bibliográfiai tájékoztatók, egymás anyagainak kölcsönös recenzálása, esetenként munkakonferencia, esetleg más országok kutatóinak bevonásával is stb.). Egymás folyamatos tájékoztatása végett a két bizottság úgy határozott, hogy történeti folyóirataink köcsönösen helyt adnak a két ország történetírásáról készült