Századok – 1966

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 618

626 KRÓNIKA Természetesen bőven merülnek fel kritikai szempontok is folyóiratunk munkájának értékelésekor. A jelzett évfolyamokban napvilágot láttak olyan tanulmányok, cikkek is, amelyeknek szakmai színvonala alulmaradt történetírásunk mai szintjén. Még mindig meglehetősen sok a puszta adatközlő, az általánosítást nélkülöző — néha egyenesen elkerülő — tanulmány is. Helyteleníteni lehet, hogy több vita lezáratlanul végződött a Századok hasábjain. Noha ebben a vonatkozásban az utóbbi időben némi javulás mutatkozik, még mindig túlteng a recenziók között az egyszerű ismertetés, még mindig kevés az érdemleges bírálat. Nem elég széles a munkatársak köre; különösen a vidékieket hiányolhatjuk. Laza a folyóirat kapcsolata olvasóival; ennek tulajdoníthatjuk talán a Jegyzet rovat lassú elhalását is. Nem tükrözi a Századok még mindig eléggé történészeink most megélénkülő vitázó kévét sem; vitacikkek helyett gyakran csak vitákról szóló beszámolók jelennek meg. Amit azonban legjobban hiányolunk a Századok hasábjain, az a frisseség, a mai magyar szellemi élet jelenségeire való gyors reagálás, a történettudomány nemzetközi fejlődésének, módszertani újításainak ismertetése, kritikai értékelése. Keveselnünk kell a folyóirat részéről való kezdeményezést, általában a szervező munkát, ami pedig elválaszthatatlan egy marxista történeti folyóirattól. A Társulat új vezetőségének, az Akadémia illetékes osztályának, a szerkesztőbizottságnak és nem utolsósorban magának a szerkesztőségnek az elkövetkező jubileumi évben e hiányosságok felszámolására, a folyóirat munkájának fellendítésére kell törekedniök. Tisztelt Közgyűlés ! Legelső feladatai közé tartozik minden testületnek, hogy merítsen múltja tapasztalataiból, vizsgálja régibb és újabb eredményeit, kutassa örökségét és abból is merítsen erőt a mindig szükséges megújuláshoz. A mai közgyűlés feladata az ezzel kapcsolatos feladatok kijelölése, lehetőségek feltárása, annak megvizsgálása, milyen előkészületeket kell tenni a Magyar Történelmi Társulat centenáriumával kapcsolatban. A tisztújító közgyűlés szokásos feladatkörén túl a Társulat 100 éves évfordulójával kapcsolatos előkészületekről is hivatott dönteni. A Társulat folyóirata a „Századok" ez évben indítja 100. évfolyamát — a következő esztendő pedig a centenárium kapcsán ünnepélyes közgyűlés és nemzetközi tudományos ülésszak rendezését hárítja az új tisztikarra. Ezzel kapcsolatban a lelépő tisztikar a következő előkészületeket tette: a) A Századok szerkesztősége társulati kiadásban az Akadémiai Kiadónál megjelenteti a Századok 100 évfolyamának repertóriumát. A lehetőségekhez képest e bibliográfiát a társulati tagság kedvezményes áron kapja meg. Javaslat van arra vonatkozóan, hogy az évfordulóra négy nyelvű 40 — 50 oldalas füzet jelenjék meg, amely tartalmazza a Társulat és a Századok rövid történetét, tüntesse fel az 1945 óta megjelent társulati kiadványokat és adja meg a tervezett kongresszus programját. Szorgalmazni kívánatos a Dunántúli Történetbarátok működésének feldolgozását. b) A Társulat 100 éves működését és historiográfiai értékelését is felölelő centenáris ülésszak megrendezését az MTA II. osztálya támogatja és külföldi vendégek meghívását teszi lehetővé. Szükséges, hogy egy létrehívandó rendezőbizottságban valamennyi történész-intézmény megfelelő szinten képviseltesse magát. Egyben kívánatos, hogy egyes történész-intézmények saját keretük terhére néhány külföldi történész meghívását tegyék lehetővé. c) A jubileumi ünnepséghez kapcsolódhatik néhány vidéki csoport ünnepi ülése is. Ilymódon a külföldi résztvevők vidéki városainkat megismerhetik ós ott előadásokat tarthatnak. d) Az évforduló alkalmából esedékes lenne történész alapítvány vagy emlékérem létesítése. Kérem a tisztelt tagtársakat, hogy ezekhez a javaslatokhoz szíveskedjenek állástfoglalni, ezeknek az állásfoglalásoknak alapján kívánatos a fenti javaslatok realizálása, ill. közelebbi meghatározása. A Társulat közeledő 100 éves évfordulója fokozottan szükségeásó teszi annak tisztázását, mi a Társulat jelenlegi és jövendő helyzete a történész-intézmények és intézetek között. Ismeretes, hogy a történettudományi intézmények örvendetes gyarapodása következtében a Társulat elvesztette azt az összefogó szerepet, amelyet újjáalakulása után néhány esztendeig betöltött. Már az 1955-ös közgyűlés foglalkozott azzal a problémával, hogy az intézetek vitái, előadásai megnehezítik a speciálisan társulati jellegű előadások tematikájának kialakítását. Már akkor elvesztette a Társulat a TIT tevékenysége következtében a szélesebb hallgatóságot, s lemondtunk az addig kéthetenként tartott előadásokról. Már akkor felmerült, hogy a Társulat kiadványtervének nincs kialakult \