Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
54 KÁI.LAY ISTVÁN állott 1760-ban Kőrös (26.— ft, 2,73%), 1761-ben Szentgyörgy (785,— ft, 10,42%); 1766-ban Szatmárnémeti (525,40 ft, 2,6%); 1768-ban Breznóbánya (713,33 ft 11,31%). A városi telkeket, házakat a kamarás bocsátotta áruba, ő vételezte be a vételárat, illetve adta át az ingatlant új tulajdonosának. Előfordult, hogy a város vonakodott a megvett ingatlant vevőjének átengedni. 1753-ban pl. uralkodói leiratra volt szükség, hogy Pozsony város a Brandtmayer Barbarának 7500.—ft-ért eladott kocsmát a vevőnek ténylegesen átengedje.149 Van példa arra is, amikor a város, pénzhiányban lévén, városi birtokokat zálogosított el. 1758-ban pl. Nagybánya 10,273.— ft-ért a városi malmot és szőlőt szerződés útján városi polgároknak adta zálogba.15 0 Városi ingatlanok eladásához, elzálogosításához a választott község házzájárulása vagy tudomásulvétele kellett. 1774-ben az újvidéki polgárok panaszt tettek, mert a tanács az ő kizárásukkal 1200 hold termőföldet idegenített el olyan személyeknek, akiknek már amúgyis sok földjük volt. A tanács arra hivatkozott, hogy az eladás a Magyar Udvari Kamara tudtával történt.151 Az eladott városi ingatlanok árát minden esetben városi adósságok kifizetésére kellett fordítani. A bécsi Udvari Kamara városi telkek, házak eladásában a városi adósságok kifizetésének egyik lehetőségét látta. A rendelkezésünkre álló adatok szerint városaink bevételeinek 1,09%-a származott kórházi és alapítványi tőkékből. Mivel ezeket a városok külön kezelték, külön jelentettek róluk; külön tárgyaljuk. A városi kórházakhoz (helyenként szegényházaknak is hívták őket), alapítványokhoz rendszerint ingatlanok vagy nagyobb pénzvagyon tartozott, melyek igazgatásából városainknak a fenti átlagnál jóval magasabb jövedelmük lehetett. A bécsi Udvari Kamara állandóan foglalkozott a városi kórházak ügyével. Az 1762. március 13-i udvari kamarai-magyar udvari kancelláriai közös ülés egyik legfontosabb napirendi pontja pl. a soproni kórházi pénzvagyon állapotának megvizsgálása volt. A Commissio Mixta a kórházi adósságok megfizetése céljából a kórházhoz tartozó földek eladását javasolta.152 A kórházi jövedelmek elsősorban a kórházhoz tartozó ingatlanokból származtak. Pozsony város kórházának 1754 évi 3333 forintos jövedelméből pl. jelentős százalékot bérleti pénzekből, terményeladásból és réthasználati dijakból vettek- be. A kórházi bevételek közé tartoztak a kiadott kórházi pénzek utáni kamatok és az elhaltak után szedett ,,pia legata" is.15 3 149 Civ. F. 1. 1753. máj. 22. 160 Civ. F. 8. 1758. aug. 23. melléklete. Az elzálogosítás részletezése: új malom .... 3000,— ft új malom. . . . 3400,— ft szőlő 3873,— ft Summa . . . 10273,— ft A városi polgárok várossal szembeni követelését végül is adójukba számították be. 151 CU. F. 26. Rote. Nr. 520. Subd. 3. 121/1774. ápr. fol. 265—275, továbbá uo. Rote Nr. 522. Subd. 4. 99/1774. okt. fol. 86 — 87. 152 SU. Rote Nr. 928. 1762. dec. 21. fol. 248 köv. Közös jkv. III. 13. A Commissio Mixta mérlegelte azt is, hogy nem lenne-e jó összes városainkban a kórházhoz tartozó földeket eladni. 153 Civ. F. 10. 1760. okt. 20.
