Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 55 A kórházi jövedelmek hovafordítása felett nem maga a város, hanem sok esetben közvetlenül a bécsi Udvari Kamara rendelkezett. 1777-ben kamarai leirat írta elő pl. Budának, hogy a 26,000 forintos „Spital-tőkét" milyen célokra fordítsa.15 4 A városoknál őrzött alapítványi pénzek felügyelete — annak ellenére, hogy az alapítványok felett a Helytartótanács gyakorolt felügyeletet — a Magyar Udvari Kamara feladata volt.15 5 Az alapítványi pénzek származhattak magánszemélyek, városi vagy egyházi intézmények alapításából. Városaink az alapítványi pénzeket környező földesuraknak, más városok polgárainak magas kamatra adták kölcsön. 1776-ban utasította a bécsi Udvari Kamara Pozsony várost, hogy a bizonytalan kamatra kiadott 8683.—ft-os alapítványi tőkéért 4%-nál magasabb kamatot ne szedjen.15 6 Az alapítványok célja tulajdonképpen az lett volna, hogy a kiadott tőkék kamatait alapítványi célokra fordítsák. Ezt azonban a felettes hatóságok sohasem követelték meg városainktól. A városok az alapítványi pénzeket, az abból bevett kamatokat házipénztárukba vételezték be és saját céljaikra fordították. Az alapítványi pénzek — a kórházi pénzvagyonnal együtt — a városi gazdálkodásból eredő pénztőkét növelték. C) Városi földbirtokból, birtok-gazdálkodásból származó bevételek A városi bevételek csaknem egyötöde (18,17%) városi földbirtokból, birtok-gazdálkodásból származott. Ezen belül 7,61% volt a városi allodiumok, 3,95% a városi jobbágyfalvak és 6,61% a városi erdők, legelők, halászat, vadászat részesedése. Saját kezelésű gazdaságok, allodiumok létesítésében városaink szintén a földesurak példáját követték. Míg azonban ez a fejlődés a XVI—XVII. században157 csak egyes városokra volt jellemző, korszakunkra általánossá vált. A korábbi korszakkal ellentétben a XVIII. századi városi allodiumok nem a városi jobbágyfalvak felszámolása, hanem földbirtok vásárlása vagy bérlete útján jönnek létre. A városi allodiális bevételek termény, bor, sör, pálinka, állatok, állati termékek eladásából tevődtek össze.158 Az országos átlagnál 154 CU. F. 26. Rote. Nr. 530. Subd. 3. 80/1777. ápr. fol. 3. 155 CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 235 — 236. Normal-resolutiones, B. kötet /II. rész. 31, 38, 41. 1. 156 CU. F. 26. Rote Nr. 528. Subd. 3. 114/1776. jún. fol. 23. v. A 4%-os kamatot az uralkodó széljegyzete említi. 157 Pach: i. m. 162. 1. 158 Egyes városok allodiumbevételeinek részletezése: Város Év Megnevezés összeg Összes allodium j bevétel % Zombor 1755 terményeladás 107,43 107,43 2,28 Nagybánya .... 1756 boreladás 118,11 1 017,81 23,31 Kassa 1760 boreladás 4 704,00 4 704,00 7,55 Kassa 1761 boreladás 4 852,40 4 852,40 4,87 Nagybánya .... 1765 szőlőallodium 1 110,30 1 934,60 28,91 Szatmárnémeti 1766 terményeladás 2 358,20 2 767,62 10,68 Óbuda 1767 terményeladás 8 294,43 8 294,43 33,06 Óbuda 1768 terményeladás 4 462,20 4 462,20 26,10 Óbuda 1770 terményeladás 6 680,79 6 680,79 28,68 Pozsony 1770 „Dunaparti bevétel" 10 045,51 11 100,04 14,57
