Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

604 FOLYÓIRATSZEM LE 604 lehetett találni, melyeket bizonyos rendi (egyházi) politikai szempontok befolyásoltak. A XIV. században, amikor erős Habsburg-törekvések mutatkoztak a csehországi hatalom megszerzésére, az osztrák történeti művek, szoros kapcsolatban a politikai eseményekkel, felfedezték a csehek politikai gyengeségét, éretlenségét, egyúttal azonban hangsúlyozták, hogy lelkesen támogatják Habsburg Albert trónigényét. Valamivel később, a század dérekán a történetírás kifejezetten a politikai propaganda eszközévé vált; Ausztria, Csehország és Magyarország politikai egyesülésének eszméjét kezdte hirdetni. Ez az eszmei változás egyet jelentett azzal, hogy a történetírás az egyházi, kolostori feljegyzésekből a Habsburg-család világi ügyévé vált, ós ezzel együtt a latin nyelvről áttért a népire. — ADALBERT HUDAK: A német evangélikus egyház útja és megszűnése Szlovákiában (27 — 38. 1.) az 1938 — 1945. között fennállt szlovákiai, 42000 hívőt számláló, független német evangélikus egyház problematikájával foglalkozik, melynek központja a pozsonyi egyházkerület volt. Megállapítja, hogy mivel ezen a területen a reformáció idejétől kezdve az evangélikus egyház háromnyelvű volt, ós ez az egyházon belül súlyos nemzetiségi problémák felvetődóséhez vezetett, a németajkú lakosság érdekében állt a független egyház létrehozatala, és ez volt egyúttal a probléma egyetlen megoldása is. Véleménye szerint megszüntetése kárt okozott a protestantizmusnak. — ALFRED BOHMANN: Csehek és morva-sziléziaiak a népesedési statisztikákban (39 — 93. 1.) osztrák, német ós cseh források alapján a XVIII. század vógétől napjainkig tekinti át a fontosabbnak vélt népesedési adatokat, különös figyelmet fordítva a Szudétavidék német lakosságának viszonyaira. Vizsgálja a házasságok, születés, halálozás, a gyermekhalandóság adatait, a szaporodási arányt, a lakosság korosztályonkénti szerkezetót stb. Adataiból kiviláglik az a hatás, amelyet a háborúk, válságok stb. a népesedésre gyakoroltak. A dolgozat kuriózuma, hogy adatai szerint a második világháború idején a csehszlovák lakosság szaporodásában (ellentótben az elsővel) alig állt be változás, mivel a születési ráta évről évre nőtt, míg ugyanakkor a német lakosság arányszámai erősen megsínylették a háborút. A szerző szerint ez egyedülálló jelenség a háború által közvetlenül érintett országok között. A háború utáni korszakkal kapcsolatban két tényt világít meg különösen: az egyik, hogy a háború következtében a koronkénti piramis és a nemek aránya egyenetlen, a másik, hogy a német lakosság kitelepítése miatt egyes övezetekben a lakosság abszolút száma a háború előtti nívó alá csökkent. — A könyvbírálatok között JOHANN ANDRISCH E. Andics: Das Bündnis Habsburg-Romanow. Vorgeschichte der zaristischen Intervention in Ungarn im Jahre 1849 (Bpest. 1963) c. művéről közöl a könyv marxista felfogását és terminológiáját kifogásoló ismertetést. — O. MITTEILUNGEN DES INSTITUTS FÜR ÖSTERREICHISCHE GESCHICHTSFORSCHUNG 1965. 73. köt. 1—2. szám. — HORST KOSPACH: Angol hangok Ausztriáról és Jenő hercegről a spanyol örökösödési háború idején (39 — 62. 1.) kiváló, közismert ós teljesen ismeretlen angol publicisták nézeteit szembesíti egymással az Ausztriához való viszonyt illetően. Ezektől a röpiratoktól természetesen nem várhatjuk Ausztria helyzetének beható és rendszeres tárgyalását, ehelyett be kell érnünk önző pártérdekektől sugallt leegyszerűsítő megállapításokkal. A Defoe által 1700-ban írt röpirat H. Károly végrendeletének ismertté válása után a második felosztási szerződés elfogadását ajánlja Ausztriának ós Franciaországnak is. Az elfogadó fél számíthat Anglia szövetségére, az elutasító Anglia hadbalépésóre az európai hatalmi egyensúly helyreállítása órdekében. Egy wlúg körből, ismeretlen szerző által l70l-ben írt, 1702-ben megjelent röpirat hatásosan és helyenkint erős túlzással festi azokat a veszélyeket, amelyek Ausztriát egy túl hatalmas Franciaország részéről fenyegetik. Az angol részről felhozott vádba, hogy ti. Lipót teljesen kiszolgáltatja magát a papoknak, nyilván a vallási szempont is belejátszik. Ennek egyébként a Rákóczi-szabadságharc melletti' angol állásfoglalásban is szerepe volt. A kormányzatnak 1710-ben a toryk által való átvétele után angol részről megszaporodnak azok a szemrehányások, amelyek Ausztriát a „közös ügy" cserbenhagyásával vádolják, és felelőssé teszik az utolsó évek különböző kudarcaiért. Ilyen hangot üt meg a whig oldalról a toryk oldalára átpártolt Swift, aki egyik röpiratában nem kisebb dologra vállalkozik, minthogy Marlborough-t megbuktassa, a szövetségeseket megrágalmazza, és végső csapást mérjen a whig kormányzatra. Swift ellenében Hare arra törekszik, hogy ráirányítsa a figyelmet Ausztriának a legnagyobb nehézségek közepette, szorult helyzetében produkált teljesítményeire, s ezzel egyben tehermentesítse az Ausztriával szövetséges whig kormányzatot. A Swifthez hasonlóan a whigektől a torykhoz átpártolt Defoe viszont egy 1712-ben álnéven megjelentetett röpiratában szemrehányásokkalhalmozza el Ausztriát, és hálátlansággal vádolja VI. Károly császárt, aki