Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

FOLYÓIRATSZEMLE 605 szövetségeseinek bizalmatlanságból fakadó önkényes lépései ellen tiltakozásképp nem küldte el meghatalmazottját az 1711-i utrechti békekongresszusra. Az alacsonyrendű gyűlölködés hangján kommentálja egy ismeretlen tory-barát szerző 1712-ben kiadott röpirata Szavojai Jenő londoni misszióját. A közkedvelt herceg hírneve ós tekintélye ellen indított publicisztikai pergőtűz közönséges háborús uszítóként igyekezett őt a közvélemény előtt diszkreditálni. A rastatti békekötésből megerősödve kikerült Franciaország 1713-ban ismét aggodalmat ébreszt egy whig-párti röpiratszerzőben. Az ismeretlen szerző rámutat azokra a veszedelmes következményekre, amelyek az Osztrák Háznak Franciaországgal szembeni alulmaradásából az európai hatalmi egyensúlyra és magára Angliára is háramolhatnak. Nem nehéz belátni, hogy itt az Ausztriáért való aggodalom leple alatt a toryk által folytatott politika kritikája húzódik meg. — ÍIÁRALD PRICKLF.R: A burgenlandi helytörténetírás irodalma 1952 —64 ( 124 —156.1.): Forráskiadványok, Település- és politikai történet, Vallás- ós egyháztörténet, Gazdaság- és társadalomtörténet, Had- és katonai történet, Kortörténet, Művészettörténet, Kultúrtörténet, Életrajzok, Címertan, szfragisztika és éremtan tagolásban igen alapos, a teljes magyar szakirodalmat is felölelő összefoglalást nyújt а burgenlandi helytörténetírás legújabb eredményeiről. — B. ÖSTERREICHISCHE OSTHEFTE 1965. 7. óvf. 3. sz. — HENRYK BARYCZ: A bécsi egyetem szerepe Lengyelország szellemi életében (177 — 194. 1.) áttekinti 6 évszázad tényeit és jelenségeit, melyek meghatározták а bécsi egyetem hatósugarát a lengyel kulturális életben. Megállapítja, hogy a mindvégig eleven kapcsolat különösen a reneszánsz idején, а XIX. század elején és az I860 — 1910-es években volt intenzív. — KOVÁCS ENDRE : A bécsi egyetem kapcsolatai Magyarországgal a humanizmus idején (195 — 204. 1.) a bécsi egyetemnek minden más nyugat-európai egyetemmel szemben egyedülálló szellemi hatását vizsgálja a magyar kulturális életre Mátyás és а Jagellók idején. A közeli, könnyen elérhető Bécs hatását а 7000 ott tanuló magyar hallgató száma is mutatja (1526-ig), akik hazatérve a legkülönbözőbb állásokban közvetítették az ott szerzett ismereteket. A közeledést elősegítette, hogy а XV. században Bécsben ugyanúgy előtérben állt а matematika és a természettudomány, mint Mátyás udvarában. A Mátyás és Vitéz János által szervezett pozsonyi egyetem, amelynek jó kapcsolatai voltak Béccsel, nem jelentette a bécsi egyetem jelentőségének csökkenését. A Jagelló-korban a kapcsolat még szélesebben alapozott és többoldalú, amit a humanista szellem kiteljesedése, valamint a szétágazó szoros baráti kapcsolatok támasztottak alá, és az elöregedett skolasztika elleni küzdelem tett tartalmassá. E kapcsolatok kiépítésében kimagasló szerepet játszott Celtis а Sodalitas Litteraria Danubiana (Dunai Tudós Társaság) megalapításával, melynek tevékenysége a kapcsolatok legszorosabb korszakát jelentette, ós alapvetően német jellege mellett is mint a humanista emberideál és világnézet képviselője nemzetközi jelleget nyert. A bécsi humanista köröket közvetlenül Mohács előtt foglalkoztatta a török vereség elleni összefogás gondolata is, de ez csak „jámbor óhaj" maradt. Mohács súlyos kárt okozott, de természetesen nem szüntette meg а későbbi kölcsönhatást, ha mértéke kissé öszsze is szorult — FRANTISEK KAVKA—JAN HAVRÁNEK: A bécsi egyetem kulturális és szellemi hatása a csehekre és szlovákokra (205—212. lt) rámutatnak arra a kölcsönhatásra, amely a koraibb prágai ós a bécsi egyetem között kezdettől fogva fennállt, megjegyezve, hogy a prágai a Wiclif-fóle filozófiai realizmus, a bécsi a nominalizmus irányában fejlődött, majd az utóbbi a huszitizmussal szembenálló cseh katolikusok egyrészének asylumává, ami pedig teológiaprofesszorait illeti, a huszita tanok egyik fő ellenzőjévé vált. Prága számára az a tény, hogy az első reformált egyetemmé vált, elszigeteltséget eredményezett, s а bécsi hatásokat főként csak a természettudományok területén tudta felfogni. A fehérhegyi csata után а helyzet megváltozott, szellemileg a két egyetem közelebb került, de Bécs közvetlen hatása csak а XVIII. század második felében kezdett érződni а felvilágosodás jozefinista koncepcióinak hatásával együtt, ami azonban hamarosan a professzorok lojalitását helyezte előtérbe, és а szigorú állami rend kereteibe szorította az oktatást, s ettől а prágai egyetem hagyománya és szelleme távol állt. А XIX. század elején a hallgatók tevékenysége jellegzetesebb volt, mint a professzoroké. Az 1848-i forradalom idején a bécsi ifjúság adta a jelszót, amire a prágai reagált. A forradalom a bukás ellenére is az egyetemi reformot és a nemzeti nyelv bevezetését eredményezte. Ezt követően a bécsi egyetem hatása döntő jelentőségűvé vált, bár ugyanakkor az ott tanuló csehek száma — részben nemzeti-politikai okok miatt — jelentősen csökkent. — ERNST SANDIG: Finnország kereskedelmi és gazdaságpolitikai fejlődésének problematikája (226 — 234. 1.) Finnország politikai és gazdasági helyzetének áttekintése után а külkereskedelem helyzetével és az európai 21 Századok 1966/2—3.