Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

FOLYÓIRATSZEMLE 599 mint 10%-át foglalta magában. — J. BUTT nagy korszakot, csaknem 200 esztendőt tekint át a brit pala-olaj-ipar fejlődéséről és technikai változásáról (511 — 521. 1.).— B. SEMMEL: Malthus : Fiziokrácia és a kereskedelmi rendszer (522 — 535. 1.). Malthus életművének rövid méltatása mellett elsősorban azt igyekszik tisztázni — Ricardo eredeti kérdésfeltevése alapján —, hogy mi értendő a Maithusi rendszeren, mit értettek ezen Malthus angol és francia kortársai. Mi választotta el Malthust a klaszszikus, ortodox közgazdaságtantól, melyek voltak a külkereskedelemről, az értékről és a járadékról vallott nézetei. — Érdekesen elemzi E. M. SIGSWORTH munkája a kémiai tudományos kutatások eredményeit a serfőző ipar gyakorlati felhasználásában 1850 —1900 között, nyugat-európai vonatkozásaiban (536 — 550.1.). — Rövid ismertető cikk méltatja a walesi származású J. Ilughes szerepét a XIX. századi oroszországi kohászat kialakításában (564—569.1.). 1965. 18. köt. 2. (aug.) szám. —A szám brit történelemmel foglalkozó tanulmányai közül nagyobb érdeklődésre tarthat számot P. Ë. RAZZELL újjáértékelő írása a XVIH. századi angliai népességváltozásról (312 — 332. 1.). A század közepétől meginduló gyors lakosságnövekedés okainak eddig két hagyományos magyarázatát adták a történészek: 1. az ipari és mezőgazdasági forradalom következtében megjavult életszínvonal eredményezte, 2. függetlenül e forradalmaktól az orvostudományban bekövetkezett fejlődés, újabb gyógyeljárások felfedezése segítette elő. A kérdés megválaszolása a jelenlegi angol gazdaság- és társadalomtörténetírás egyik eléggé központban álló kérdésére is választ adhat: vajon az ipari és mezőgazdasági forradalom teremtette-e meg a saját eljövendő munkaerejét és növekvő számú fogyasztóközönségét, vagy ők maguk is a korábban lezajló népesség-forradalom gyermekei, következményei voltak? A szerző összegezve a XVIII. századi népességnövekedés okairól feltárt eddigi kutatásokat, arra a következtetésre jut, hogy döntően a himlő elleni védőoltások tömeges bevezetésének volt az eredménye a lűrtelen meggyorsult lakosságszaporulat a század második felében. — R. MITCHISON összehasonlító jellegű tanulmánya a XVII. és XVIII. századi skóciai gabonaárak mozgását vizsgálja (278 — 291. 1.). Az Angliától eltérő skóciai ártörtőnet okait kitapintva felfedi* a skóciai gazdasági konzervativizmus egyes elemeit : a tőkehiányt, az új módszerekkel való kísérletezés lehetetlenségét, számos skót birtok törpe voltát. — P. HARNETTY а szabadkereskedelem imperializmusát tárgyalja Lancashire és az indiai gyapotvámok vonatkozásában, 1859 — 1862 között (333 — 349. 1.). A XIX. századi brit birodalmi politikának egyik lényeges eleme volt India gazdasági gyarmattá való kiépítése, a brit ipar által szükségelt termékek egyenes kormánytámogatással való előteremtése, a brit exporttevékenységnek kormány-manipulációs vámokkal való segítése stb. Konkrét helyzetben, egyes iparágakban, hogyan mutatkozott meg a közvetlen politikai irányítás, hogyan érvényesült a lancashire-i gyapotipar érdekében 1859 — 62 között az indiai vámok megállapításánál a kormány gazdasági manipulációja — e technikának és politikának elemzése és leírása Harnetty tanulmánya. — A. Kobata a XVI. és XVII. századi japáni arany-, valamint ezüsttermelést és felhasználást ismerteti (245 — 266. 1.), áttekintést adva egyszersmind a japán bányászatról és a Kínába irányuló arany, valamint ezüst kivitelről. - H. HISTORY 1965. 168. (febr.) szám. — K. LEYSER: A 955-ÖS Lech melletti csata (1 — 25. 1.) ismerteti a portyázó magyarok nagy vereségének történetét; elemzi a portyázások gazdasági, társadalmi hátterét, kilátásait. Értekezésének alcíme „А X. századi hadviselés tanulmányozása". Újabb magyar forrásmunkák és feldolgozások közül Moravcsik Gyula, Török Gyula munkáit idézi. — M. CUNLIFFE historiográfiai jellegű írásában összegezi a centenárium alkalmából született amerikai és egyéb országokbeli történeti kiadványtermést az amerikai polgárháborúról (26 — 39. 1.). Kevés kivételtől eltekintve e munkák _minősége sok kívánnivalót hagy hátra. Általában az amerikai polgárháborúnak ez az új irodalma nem sok eredetit mutatott fel, újra megismételte a köztudottakat, többnyire a szokványos, ismert tételek szerint. A közepes színvonalú, gyakran felületes, elsietett műveket jellemezve, a szerző igyekszik feltárni az okokat, amelyek ezen általánosítható hibákhoz vezettek. Ugyanakkor rövid áttekintést és méltatást nyújt az általa legjobbnak értékelt néhány munkáról (az angol W. Alan Barker, E. Wilson, A. Nevins és mások műveiről) is. — H. THE JOURNAL OF ECONOMIC HISTORY 1965. 1. (márc.) szám. — E. L. JONES tanulmánya az Angliában 1660 és 1750 között végbement gazdasági, azon belül főképpen a mezőgazdaságban lezajlott változást, fejlődést mutatja be (1 —18. 1.). Kérdésfeltevése kettős: vizsgálja azokat a gazdasági feltételeket, amelyek a mezőgazdaságban, a fejlődést készítették elő, továbbá taglalja a mezőgazdaságban vég-