Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

596 FOLYÓIRATSZEM LE 596 nyomására csak a Labour-kormány iktatja törvénybe 1947-ben. A szerző szerint ezt újabb pangás-periódus követte, ^ csak az 1950-es évek elejétől gyorsult a fejlődés, s szerinte az elkövetkező 15 — 20 évben az iskolakötelezettség alsó határát 18 évre emelik majd. H. Fomisson érzékelteti az állami iskoláztatás tartalmi, szociális problémáit is, valamint azt is, hogy az állami iskolák mellett a munkástömegek képzésében más formák, munkásszervek is szerepet játszottak. 1965. nov. szám. — Az A. West által indított vitához kapcsolódott REG BEECH : Az 1930-as évek c. hozzászólása (349. 1.) felelevenítette számos szociáldemokrata vezetőnek (főként német, francia példákra utalt) fasiszta politikusokkal kötött immorális paktumpolitikáját. Mindehhez hozzáfűzte, hogy néhány vezető tette mégsem indokolja, hogy a szociáldemokráciát mint áramlatot tekintsék a fasizmus szövetségesének. R. Beech végül az angol Labour Party jelenlegi külpolitikáját bírálja. — J. LABOUR MONTHLY 1965. szept. szám. — JOHN WILLIAMSON: Felforgató munka a szakszervezetekben (411 — 415. 1.) azt tekinti át, hogyan építették ki 1949 óta az AFL és a CIO anyagi támogatásával a Szakszervezeti Világszövetséggel szemben, antikommunista szellemben a „szabad szakszervezeteket", s hogyan törekedtek ezeket az ázsiai, latin-amerikai kontinensen megerősíteni. — A szerkesztőség búcsúzik az 1965 augusztusában meghalt William Gallachertől, akinek életútját áttekintve főként az első világháború alatti és utáni forradalmas években tanúsított szerepét emeli ki (408. 1.) — Az 1925. évi TUC kongresszusra visszatekintve a lap Swales és Bramley beszédeit idézi, kiemelvén az akkor balfeló haladó angol szakszervezeti mozgalom pozitív vonásait. (416 — 417. 1.) 1965. okt. szám. — BETTY AMBATIELOS: Válság Görögországban. Harc a demokráciáért (454 — 457.1.) а görög kormányválságot, Karamanlis bukását, a Centrum Unió és az EDA harcát világítja meg. — A lap megemlékezik az angol kommunista párt 12 vezetőjének 1925 októberében bekövetkezett letartóztatásáról, majd 6 —12 havi elítéléséről, amely már az általános sztrájk előtörténetét képezte (458 — 459.1.). — STANLEY RYEKSON: Megosztott Kanada (460 — 463. 1.) a Kanadában kiéleződő rancia—angol ellentét történeti hátterét, politikai és munkásmozgalmi összefüggéseit világítja meg. — ANDBEW ROTHSTEIN: Az angol munkásmozgalom Marx idején (474—478. 1.) Royden Harrisönnak e korszak kérdéseiről megjelent könyvéhez fűz gondolatokat. Harrison aláhúzta, hogy az angol szakszervezetek ekkoriban főként a szakmunkások szervezésére korlátozódtak, és a választójogot is csak a munkásarisztokráciának követelték, minthogy az egyhelybenlakás igényét elismerték. Harrisonnal szemben Rothstein úgy véli, hogy a szerző túlhangsúlyozza az angol sajátosságokat. Ez vonatkozik az angol kormánykörök reformhajlandóságára is, ami ekkoriban Európa-szerte nem egyedülálló. Másfelől Harrison lebecsüli Marx és az Internacionálé szerepót а Reform Liga létrehozásában, holott ezt az Internacionálé jegyzőkönyvei kellőképp bizonyítják. Ismeretes az is, hogy a Reform Liga vezetőségének 12 tagja közül 6 az Internacionálé Főtanácsának is tagja volt. Marx szerepét illetően Rothstein az Engels-, Jones- és Kugelmann-levelezés bizonyítékaira utal. Hangsúlyozza, hogy az 1868-as választásokkal kapcsolatban Harrison az ismeretlen dokumentumok feltárásával igazolta Marx 1872-es kitételét, hogy az angol munkásvezetők zömét а liberális párt korrumpálta. Majd megállapítja, hogy Harrison könyve rendkívül gazdag, eredeti, idáig ismeretlen dokumentációt tartalmaz az 1870-es évek angol köztársasági mozgalmára, továbbá а középosztályból kikerülő pozivistáknak az 1880-as években az angol szakszervezetekben játszott szereplésére. Megemlíti, hogy Harrison nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a korábbi elfogadott véleménnyel szemben egyes szakszervezeti vezetők 1861 után kezdetben а déliekkel rokonszenveztek. Rothstein megállapítja, hogy ez nem új, ezt Marx is tudta, meg is írta, de azt is, hogy a munkások zöme viszont kezdettől a déliek ellen fordult. 1965. nov. szám. — CHEDDI JAGAN: A nyugati demokráciák bíróság előtt Brit Guyanában (494—504. 1.), Brit-Guyana volt miniszterelnöke áttekintést nyújt az 1953 — 1965 közötti bel- és külpolitikai válságsorozatról, amelynek ideiglenes lezárásaként az amerikai és angol tőkés körök megbuktatták а néppárti kormányt. — J. AFRICAN AFFAIRS 1964. 63. köt. 250. (jan.) szám. — Az 1901-ben alapított Royal African Society negyedévenként megjelenő folyóirata. A Társaság célja a kontinens (elsősorban a Commonwealth-országok) tanulmányozása, népszerűsítése. A közölt írások többsége nem annyira tudományos, mint inkább ismeretterjesztő jellegű, vagy a napi politikával van kapcsolatban. Mindden szám közli az angol parlament vitáinak afrikai vonatkozásait. Igen használhatóak a könyvismertetések: a tárgyba vágó történelmi, gazdasági és politikai (elsősorban angol nyelven megjelenő) művek leg-