Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 541

560 FOLYÓIRATSZEM LE 560 segítve egyre jobban megértette és megszerette a bartóki muzsikát. — Joós FERENC Bartók Béla a kecskemétiek emlékezetében címmel Bartók kecskeméti fellépéséről ad fényképpel illusztrált tudósítást, kiemelve az 1937 áprilisi Bartókünnepséget, amelyen 10 énekkar 21 Bartókkórusművet mutatott be. — Egy 1928-ból származó elfelejtett Bartók-önóletrajz-részlet, Kassák Lajos Bartókot köszöntő verse facsimiléje után DALOS GYÖRGY Bartók Béla a Szovjetunióban címen bevezetővel ellátott összeállítást közöl a szovjet sajtóból Bartók zenéjének szovjetunióbeli kezdetben lassú, de ma már feltartóztathatatlan előnyomulásáról. 10. sz.: KÁROLYI MIHÁLYNÉ Károlyi Mihály októbere c. visszaemlékezése elején Károlyi emberi egyéniségét rajzolja meg, hangsúlyozván következetes elvhűségét, amely konzervatív családi környezetből a demokrácia, majd a szocializmus táborába vezette őt. A továbbiakban szót emel a magyar októberi forradalom olykor még mindig tapasztalható lebecsülése ellen. Ez a forradalom vívta ki a magyar függetlenséget, s juttatta rövid időn belül a munkásságot a hatalom birtokába. Az októberi forradalmat nem lehet egységes forradalmi folyamatnak tekinteni, két egymástól világosan elkülöníthető szakaszból állt: az 1918. október 31-i polgári forradalomból és 1919-ben, a polgári elemek és a szervezett munkásság befolyásának növekedése után már a népköztársaság idején megkezdett munkásforradalomból. Károlyi röviddel a polgári forradalom győzelme után válaszúthoz érkezett: a szocializmust ellenző polgárságra vagy az azt igenlő munkásságra alapozza-e politikáját. Ő az utóbbi mellett döntött, ami természetesen nem jelentette azt, hogy figyelmen kívül hagyhatta a „történelmi osztályok" és a polgárság, sőt a jobboldali szociáldemokraták, valamint az antant ellenállását, a nacionalista, antikommunista, pacifista ideológiák ellenhatását. Károlyi nem volt hajlandó a forrongó parasztság és munkásság ellen fasiszta módszert alkalmazni, noha erre nemcsak nacionalista, de jobboldali szociáldemokrata oldalról is biztatták. A parasztság megnyerésére, az ellenforradalomtól való elszakítására a Buza Barna-féle kompromisszumos földosztással tett kísérletet. A nagybirtokokból szövetkezeteket akart létrehozni. A tulajdonosokat erősen megadóztatott részvényekkel kívánta kárpótolni, jövedelmük ilyenformán 70-75%kal csökkent volna. A Károlyi elleni gyűlölet ezzel a földreformrendelettel ért tetőpontjára az arisztokrácia körében. Ennek folyománya volt a hírhedt Vyx-féle jegyzék js, amelyről az ellenforradalom, Bethlen István gróf és Mikes Ármin mindenesetre előbb tudott, mint maga a kormány. A magyar októberi forradalom második szakaszában Károlyi az evolúció és a demokrácia jegyében akart előrehaladni a szocializmus útján; a proletárdiktatúra kikiáltását bel-és külpolitikai okokból egyaránt korainak tartotta. — WITTMAN TIBOR Gondolatok Vietnam szabadságharcának történelmi erötényezőiról c. cikke szerint egy szilárd vietnami komprádor burzsoázia hiánya, a vietnami uralkodó osztály és a nép idegen hódítók ellen évszázadokon át folytatott közös harca, a vietnami értelmiség francia stílusú szellemi nyitottsága, az egységvágy, a vietnami családok történelmileg kialakult patriarkális etikája, az alapvető termelésiszellemi-vallási egységet alkotó faluközösség, s a forradalmi népháború mint történelmi erőtényezők feltétlenül kudarcra kárhoztatják az amerikaiak vietnami politikáját éppúgy, mint háborúját, és előbbutóbb meghozzák az ország egyesítését és függetlenségét. — B. B. VALÓSÁG. VIII. évf. (1965) 8. sz.: BENEDEK EMMA és DOMONKOS ANNA Vita a népi demokrácia fejlődéséről címen részletesen ismerteti a felsőoktatási intézmények marxizmus —leninizmus tanszókei és a Magyar Történelmi Társulat 1965. április 26 — 28-i tudományos vitaülésének anyagát. A vita alapjául Mód Aladárnak a Valóság 1965: 3. számában megjelent tanulmánya, Berend T. Iván A népi demokratikus átalakulás első szakaszának gazdaságtörténeti kérdései c. referátuma s több korreferátum szolgált, köztük Szabó Bálintnak a Valóság 1965:7. számában megjelent vitacikke. Mód ill. Szabó folyóiratszemlénkben már ismertetett álláspontjának ismételt kifejtését itt mellőzve, Berend T. Iván felfogását abban foglalhatjuk össze, hogy ő az iparban az állami szektor meghatározó szerepe, a mezőgazdaságban a tőkésedés korlátozása folytán nem lát alapot az 1945 —1948 közti szakasz felbontására. „Nem két külön forradalom követte egymást, hanem a demokratikus és szocialista elemek együttesen jelentkeztek a forradalmi folyamatban." Az 1948 után jelentkező hibák forrását ő a fordulat éve után kibontakozó helytelen gazdaságpolitikában, elsősorban a sztálini iparosítási séma merev átvételében látja. Á vitaindító előadások nyomán a vita három kérdéscsoport körül sűrűsödött. Az első ilyen kérdéskomplexum népi demokratikus forradalmunk előfeltételei voltak. Mód Aladár, Sipos János, Korom Mihály és mások álláspontjának konfrontálása után végül is egyetértés alakult ki a forradalmak