Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 541

FOLYÓIRATSZEMLE 557 állásfoglalása is bizonyítja. A szűkebb értelemben vett magyar kezdeményezők és propagálók között Teleki Lászlót és Klapka Györgyöt illeti meg az első hely. Kossuth tulajdonképpen Klapka 1862-i dunakonföderációs tervét tette magáévá, s iparkodott — sikertelenül — a 60 — 70-es évek bel- és külpolitikai viszonyaihoz alkalmazni. Liberális nemzeti ellenfeleinek vádaskodásával szemben konföderációs tervében sohasem mondott le Magyarország integritásáról, ami eleve illuzórikussá "tette az egész tervet. A politikai közgondolkodás és a történeti köztudat ennek ellenőre legnagyobb hatású és legtekintélyesebb hirdetőjéhez, Kossuthhoz kapcsolta konföderációs tervét, amely ilyenformán demokratikus és függetlenségi eszmék ideológiai és politikai keretévé vált és történelmi sorsfordulókon a megvalósulás igényével jelentkezett. Ám sem 1918 —19-ben Jászi Oszkár, sem 1941 —44-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre által képviselt változata nem tudott születési hibájától, a magyar integritás- és a magyar birodalom-eszmétől teljes mértékben megszabadulni. Efelé a döntő lépést az emigrációban Károlyi Mihály, idehaza — Révai József tanulmányaitól segítve — az antifasiszta demokratikus népfrontpolitika jegyében a KMP tette meg. Azonban Révai Kossuth-féle konföderáció-értékelésében ma már korrigálni lehet és kell az olyan hibákat, mint pl., hogy Kossuth dunakonföderációs tervében lemondott volna a magyar hegemóniáról, a magyar birodalmi gondolatról, vagy hogy általában a magyar —szláv összefogás előharcosa lett volna. 9. sz.: A Bartók Béla halála 20. évfordulójára összeállított Bartók Béla emlékezete c. rovat több tanulmányt és néhány visszaemlékezést tartalmaz. JÁRDÁNYI PÁL A tudós művész c. cikkében a klasszikus harmónia-rendszer továbbfejlesztésén alapuló ún. tengelyrendszerrel bizonyítja, hogy Bartók a zenetörténet egyik legnagyobb tudós művésze. DEMÉNY JÁNOS Bartók Béla szülőföldje c., széles alapvetésű tanulmányában Bartók szűkebb hazájában, a népek országút ján fekvő Torontál megyei Nagyszentmiklós nagyközségben találja meg azt a régészeti, történeti, néprajzi bázist, amelyről Bartók zenéje magasba szárnyal. A Cantata profanában, a nagy művész eme szabadságriadójában pl. Demény szerint a román nép eredetmondája visszhangzik általános humanista szinten. MOLNÁR ANTAL Bartók és Kelet-Európa c. cikkében azt állítja, hogy Bartók zenéjében a Nyugattal szemben a Keletre, at várossal szemben a falura, tanyára támaszkodik. „Nemcsak újszerű a bartóki muzsika, de magában rejti az újféle embertípus követelését is. Ez az új, kelet-európai ember tevékenyen néz szembe az élet óriási nehézségeivel, bizonyos tragikus derűlátással, vagyis hősiességgel, amelyben benne foglaltatik a bármikori önfeláldozás a közösségéért. VÁMOS FERENC Az építészet Bartók képzeletének fejlődésében c. tanulmánya Lechner Ödön és Lajta Béla nemzeti stílusú építészetében látja Bartók szintén nemzeti zenei törekvéseinek egyik ihletforrását. KRISTÓF KÁROLY Alma a fiókban c. életrajzi vonatkozású írása a nagyszentmiklósi deputációval történt anekdotikus eset kapcsán Bartóknak hazájából való fájdalmas távozását és 20 évvel ezelőtti megrendítő newyork-i temetését idézi fel. Egyben felvetia Bartók-életrajz megoldásra váró problémáit. FÁBIÁN GYULA Emlékek tárházában e. Bartók özvegyének otthonába, emlékeibe s terveibe kalauzol el bennünket. — A Dokumentum rovat Adynak titkárával, Steinfeld Nándorral váltott, apró-cseprő mindennapi ügyekről szóló néhány levelét közli az 1914. március 1.— 1915. március 18. közti időből, Illés Bélának Steinfeld Nándorra, Steinfeld Nándornénak Adyra való visszaemlékezésével. 10. sz. : GYTJRKÓ LÁSZLÓ Lenin, Október c. munkanaplójában levelek, naplók, emlékiratok felhasználásával képet rajzol az utolsó Romanovról, II. Miklósról és környezetéről. A cár akarat- és jellemgyenge, örökké ingadozó, bizonytalankodó ember, aki mellett az igazi határozottságot és energiát a cárnő, Alix képviselte. A hatalomhoz mindketten görcsösen ragaszkodtak anélkül, hogy a politika magas művészetét ismerték volna. Ezért jutott politikájukban döntő szerep a kulisszák mögötti intrikáknak, szeszélyes, ötletszerű sakkhúzásoknak s nem utolsósorban a kegyenceknek, akik közül a legnagyobb szabású és egyben legbonyolultabb Rasputin volt. Á cár és cárnő vakon és süketen állt szemben az 1917 februári polgári forradalom eseményeivel, mint ezt különösen a cár pszkovi lemondásának története igazolja. A cári család mindvégig hitte, hogy akad „néhány bátor és kitartó férfi, aki kívülről megszervezi a szökést"; ilyen azonban nem akadt. A cári családot Jekaterinburgba vitték, s 1918. március 16-án éjjel kivégezték. — B. B. MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK. 1965. 1. sz.: TASNÁDINÉ MARIK KLÁRA HÚSZ év az Iparművészeti Múzeumban címen személyes emlékeit rögzíti az elmúlt két évtizedről: belőlük főleg a felszabadulás utáni helyzet és viszonyok rajza tanulságos, — ugyanúgy, mint VÉRTES LÁSZLÓ Visszapillantás múzeumi szolgálatom első éveire c. cikkében, mely a Természettudományi Múzeum 18 Századok 1966/2—3.