Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 541

558 F OL Y ÓIS ATSZEMLE 1945 — 1948-as éveire és saját tudományos munkájának kezdeteire emlékezik. — ERY ISTVÁN a szigetvári Zrínyi-kiállítás, SZINVAVÖLGYI OSZKÁR, a diósgyőri Központi Kohászati Múzeum kiállítását ismerteti és értékeli. — A szám Búcsú Kiss Lajostól címen ORTUTAY GYULÁnak a kiváló tudós temetésén elmondott, egész életútját ós munkásságát méltató és értékelő gyászbeszódét közli. 2. sz.: VERŐ GÁBOR Gondolatok a vidéki múzeumok felszabadulási kiállításairól és a legújabbkori múzeumi munka feladatairól címen a kiállítások tapasztalatait ismerteti, történészkutató számára is tanulságosan mutatva rá egyes történeti problémák múzeumi ábrázolásának nehézségeire (mely tulajdonképpen az ezt elősegíteni képes történeti megfogalmazásra irányuló igényt is jelenti). — JENEI FEBENC Irodalmi emlékek vidéki múzeumainkban címen írók szerinti vázlatos jegyzéket ad vidéki múzeumokban őrzött kézirataikról, levelezésükről. 3. sz.: KOREK JÓZSEF A régészeti szakmai-ideológiai továbbképzés két éve címen ismerteti az ennek során megvitatott témákat és ezek visszhangját. — NAGY GYULA Húsz év az Orosházi Múzeumban címen egy vidéki-múzeum húsz évéről ad a kultúrforradalom kibontakozására igen jellemző, személyes, életközei adatokban gazdag beszámolót. — SZÉKESSY VILMOS A múzeumi látogatók száma a statisztika tükrében címen а Természettudományi Múzeum látogatói számának kiállításonként és évenként történő részletes vizsgálatával ad jellemző adalékot a materialista természettudományos kutatásnak és ismeretterjesztésnek a tömegekre gyakorolt hatásáról és ezen keresztül а társadalmi tudat alakulásának egy fontos szektoráról. — FILEP ANTAL az egri múzeum új történeti kiállítását ismerteti és értékeli. — V. K. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS. X. évf. (1965): A folyóirat elsősorban a történelemtanítás szűkebb szakmai-módszertani kérdéseivel foglalkozik: e szempontból a történész számára is figyelemremóltóan érzékeltetve a legújabb kutatások pedagógiai felhasználhatásával kapcsolatos problémákat. Általános történeti szempontból kiemelhetők: 1, 2. sz.: VÁGÓ ERNŐ а budapesti (1. sz.) és a vidéki (2. sz.) antifasiszta ellenállás jelenleg ismert fontosabb emlékhelyeit sorolja fel, ismertetve a hozzájuk fűződő konkrét történeti eseményt is. 6. sz.: UNGER MÁTYÁS A forrásszemelvény gyűjtemények használatáról címen а sajátlagosan történeti jellegű források oktatási felhasználásának szempontjait és módszereit ismerteti, nem tanulság nélkül a forráskiadó történész számára sem. — V. K. MŰEMLÉKVÉDELEM. IX. évf. (1965) 2. sz.: ALFRED MAJEWSKI Nedec, egy magyar vár Lengyelországban címen a most restaurált híres Dunajec-parti vár történetét ismerteti számos alaprajzzal és igen jó fényképeitkel. — ZSIRAI LAJOS a balatonfelvidéki kevéssé ismert Zádor vár történetéről ad rövid ismertetést: a várat a XIV. század végén kezdték építeni, a Hunyadiak korában egy ideig huszita kézen volt, később Kinizsi kapta meg, a török időkben a balatoni végvárrendszer egy tagja volt, s erődítéseit megújították. A XVn. század közepén azonban már elhagyott, s azóta is tovább romlott építmény. 3. sz.: DERCSÉNYI DEZSŐ—ENTZ GÉZA— VOIT PÁL műemlékvédelmünk újabb tudományos eredményeiről számolnak be. A korábbi középkor műemléki kutatásának eredményei közül kiemelendő a soproni középkori városfalak római alapjainak feltárása (a római alapfal felhasználását különben Márévárnál is megfigyelték), — ugyancsak római és középkori kapcsolatra utalnak a balatonfüredi gótikus rom feltárásának eredményei. A kutatások а középkor templomainak általában több periódusban történt kiépítését igazolják. Ugyanezt mutatják váraink és templomáink XIV— XV. századi feltárásának eredményei is: itt is felismerhetők az építési periódusok, emellett egyre több támpontunk lesz művészi kiképzésükre is; figyelemre méltók az e korban már számottevő polgári építkezések feltárása során nyert eredmények. A barokk kor emlékeinél elsősorban a gazdag levéltári forrásanyag feltárása hoz új eredményeket — így például a fertődi kastély esetén Hefele tervezői szerepére utaló támpontokat. — BANNER JÁNOS Rómer Flóris életrajzát adja születésének 150 éves évfordulója alkalmából. — H. BOROSS VILMA a Hild által tervezett híres Trattner-Károlyi ház (Petőfi Sándor-utca 3.) építéstörténetét tisztázza; e ház volt а Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára első otthona, a reformkori pesti kultúrélet egyik központja. — PEREHÁZY KÁBOLY a Belváros újonnan restaurált klasszicista épületeit ismerteti. 4. sz.: KÁROLYI GYULA A szombathelyi Kerek vár c. cikke szerint a szombathelyi vár magvát a római Castrum kaputornyának alapjaira а XIII. században a jáki kőfaragó műhely munkájának igénybevételével épült lakótorony alkotta, melyet a várat ekkor valószínűleg birtokló Geregye nemzetség építtetett: a jáki műhely Erdélyben is bizonyítható munkája Geregye Miklós erdélyi vajdaságával magyarázható. — ERDEI FERENC a várgesztesi vár részleges helyreállítása kapcsán röviden ismerteti a vár történetét. — V. K.