Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 541

556 FOLYÓIRATSZEM LE 556 Kulturális, ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratok ALFÖLD. XVI. évf. (1965) 11. sz.: MÓRICZ MIKLÓS Móricz Zsigmond levele szüleihez Kossuth című darabjáról címen az író kéthónapos kisújszállási óraadó tanársága idején 1902 szeptemberében, Kossuth születésének centenáriumára írt rövid alkalmi darabjának keletkezéséről és egy vándor színtársulat általi sikeres előadásáról írt levelét közli: a darabról ma már semmit sem tudunk, a levél sorai azonban jellemzően érzékeltetik és jelzik a fiatal Móricz ós egy egész kor vidéki társadalmának a függetlenségi politika jegyében fogant történetszemléletét. — Szűcs SÁNDOR Népi legendák Csokonairól c. cikke a költőt afféle varázsló, jövendölő, rímfaragásra mindig kész garabonciás diáknak ábrázoló történeteket (inkább hosszabb anekdotákat) közöl, elsősorban egy öreg biharnagybajomi csősz elbeszélése alapján: jellemző példaként a történeti-irodalmi személyiség folklorizálódásának tendenciájára, ill. az ezt elvégző népi tudatra. 12. sz.: GÓDOR FERENC Tisztelettel adózunk a harcos forradalmár, dr. Zöld Sándor emlékének c. emlékbeszéde a kiváló forradalmár óletújtát ismerteti: a szegény váradi cipész fia orvostanhallgató korában kerül kapcsolatba a párttal, egyik szervezője Debrecenben a Márciusi Frontnak, s ottani folyóiratának, a második szám után betiltott Tovább-nak egyik szerkesztője. 1944 novemberében Hajdú-Bihar megye főispánja, majd az ideiglenes Nemzeti Kormány belügyi államtitkára. Különböző magas pártfunkciók után 1950-ben a Politikai Bizottság tagja lesz és belügyminiszter. 1951-ben családjával együtt az önkény elől a halálba menekült. — V. K. KORTÁRS. IX. évf. (1965) 4. sz.: VARGA JÓZSEF Jászi Oszkár Ady-portréja címen Jászi Oszkár Egy verseskönyvről е., a Világ 1914: 40. számában a Ki látott engem? c. Ady-kötet megjelenése alkalmából írt móltatását értékeli ós közli. A Jászi-ismertetés döntő jelentőségét abban látja, hogy az egész Ady-műről, a költőről mint nemzeti és társadalmi jelenségről vall. Kiemeli költészetének proletár-paraszti, internacionalista jellegét, egy új vallásosságban és egy új hazafiság megalkotásában tetőződő új erkölcsiségét. Emellett Ady művészi eredetiségéről és zsenialitásáról is nagy művészi fogékonysággal vall. Jászi Ady-képe — hangsúlyozza a szerző — nagy vonalaiban ma is igaz. 6. sz. : KOMLÓS ALADÁR A kívánatos és a nem kívánatos nemzeti jelleg c. írásában vitatkozik Klaniczay Tibor Marxizmus és irodalomtudományé, könyvében kifejtett, szeiinte utópikus irodalomelméletével, mely szerint a nemzeti jelleg a szocializmusban fokozatosan meg fog szűnni, s ez a folyamat a nemzeti válaszfalak leomlásával már meg is kezdődött. Komlós szerint a nemzeti érzést meg kell különböztetni a nacionalizmustól, fejlődésében kell felfogni, ki kell egészíteni az általános emberi, vagyis a nemzetköziség követelményével, realista módszerrel kell párosítani, az általános és különös koordinátáiban kell elhelyezni. 7. sz.: MÁRKUS ISTVÁN AZ elkanyarodás és következményei címen Paeh Zsigmond Pál Nyugat-európai ós magyarországi agrárfejlődés a XV — XVIII. században c. könyvének ismertetése kapcsán három kérdést vet fel. Az egyik, hogy a szóban forgó XV. század végi „elkanyarodást", a kései feudalizmus, a „második jobbágyság" kialakulását és megszilárdulását a magyar történelem legfontosabb folyamatának kell tekinteni. Ekkor és ezzel alakul ki az a hazai gazdasági-társadalmi struktúra, amely alapjában véve lényegében 1945-ig meghatározza egész történetünket, bel- ós külpolitikánkat egyaránt. A második, szorosan ehhez kapcsolódó felvetés kölcsönhatást tételez fel egyfelől a „második jobbágyság", másfelől a soknemzetiségű birodalmak rendszere között. „Úgy tűnik: a robotoltató, tehát a parasztság elnyomására épülő nagybirtok konzerválta a birodalmakat, a birodalmak politikai rendszere pedig konzerválta a nagybirtokot." A harmadik az, hogy a termelőerők és termelési viszonyok dialektikája Nyugat-Európában másképp érvényesül, mint Kelet-Európában. A gazdasági, társadalmi fejlődés a periferikus területeken a birtokos osztályok szívós, taktikailag változatos, konzervativizmus és a reform fegyvereit váltogató ellenállásába ütközik. Márkus szerint „ezen a területen minden bizonnyal helytelen a reform ós a teljes vagy viszonylagos függetlenedés — pláne a birodalmakon belüli súlypontáthelyezés — helyi törekvéseit egyszerűen s általánosan haladó törekvéseknek tekinteni. Olyan korban, amikor a haladás valójában már túlment rajtuk." — LUKÁCS LAJOS Gondolatok a Dunakonföderáció eszméjének elindítóiról és magyarázóiról c. tanulmányában történetileg helytelennek és indokolatlannak mondja a dunai konföderáció gondolatának kizárólag Kossuth személyéhez kapcsolását. A konföderáció akkor a hazai és külföldi politikai gondolkodás szerves része volt, mint ezt többek között Csernisevszkij és Táncsics