Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 541

FOLYÓIRATSZÁM LE 555 és legtapasztaltabb kohászáról, az ózdi gyár építőjéről, a 48-as Földművelés- és Iparügyi Minisztérium osztályfőnökéről, a 48 — 49-es szabadságharc fegyvergyártásának szervezőjéről, az amerikai emigrációban elhunyt hazafiról közöl néhány érdekes adalékot halálának 110. és az ózdi vasgyár alapításának 120. évfordulója alkalmából. — KAMODY MIKLÓS Mit olvastak Tibolddarócon 1888-ban? címen egy 1888-ból származó postamesteri kimutatás alapján ismerteti a Bükk déli lejtőjén meghúzódó, a szociográfiai irodalomból jól ismert borsodi falu 29-féle sajtóterméket 40 példányban járató olvasóközönségét, ennek rétegeződését. — B. B. VASI SZEMLE. XIX. évf. (1965) 2. sz.: BÓNIS LAJOS Körmend húsz éve c. tanulmánya a helység régebbi történetének rövid áttekintése után a felszabadulás időpontjában agrárjellegű, csak néhány apró iparteleppel ellátott helység további fejlődését vizsgálja: a földosztás 2000 holdat juttatott a körmendi és környékbeli parasztoknak, 1949-ben megalakult a ma is jól működő Vörös Csillag tsz, modernizálták ós megnövelték az egykori kis téglagyárat, cipőipari és faipari üzem alakítja át a község profilját. Gimnázium és felsőfokú mezőgazdasági technikum is működik a községben. — BÉKEFI ANTAL Vasi zenei emlékek a honfoglalástól a török időkig c. tanulmánya (I. rész Savaria zenei emlékei címen az előző számban) egyrészt áttekinti a rómaikori Savaria emlékanyagának (sírkőábrázolások, szobrok, hangszerek stb.) zenei vonatkozásait, majd a honfoglalás utáni korból közöl adalékokat. Ezek részint többnyire általánosak és csak távolról vasi vonatkozásúak (pl. a Léi monda, St. Gallen), részint visszakövetkeztetések mai vasi népi dallamokból és a hozzájuk fűződő részletesen ismertetett népszokásokból (regölés, betlehemezés). — SZÖVÉNYI ISTVÁN Chernel István utolsó évei címen naplójegyzetei alapján rekonstruálja a jeles vasi ornitológus, Herman Ottó barátja s a Madártani Intézet igazgatóságában utódja ^1865 — 1922) utolsó éveit. Jellemző, s e korra már kihaló példája ő a régi, életformájában a tudomány felé forduló, igazi értelmiséggé átnövő vidéki dzsentri még virágkorában sem gyakori típusának. Jellemző, hogy Chernel a Tanácsköztársaság idején a népművelési lehetőségek kitágulásán lelkesedve tesz intézkedéseket. — HAJNAL EVA Adatok a munkásmozgalom történetéhez : a sárvári gyárrobbanás (1905) címen a megyében az 1870—1900 között alakított közel 30 új iparvállalat sorához 1904-ben csatlakozó, a francia katolikus tőke s hazai szövetségeseinek alapításában létrejött sárvári műselyemgyárban történt robbanással foglalkozik. Az akkor még erősen robbanásveszélyes gyártásban a tőkések elhanyagolták a munkásvédelmi beruházásokat, ugyanakkor meggátolták a munkásság mindenféle szervezkedését is. A sárvári szegénység így is tömegesen jelentkezett a gyárba, ahol 5 — 600 munkást foglalkoztattak. Az 1905. október 16-i robbanásnak 6 halottja s kb. 60 sebesültje volt. A megrémült városi polgárság tiltakozott a gyár újjáépítése ellen, de a tőkések (végül is maguk mellé állítva a szűkös kenyerüket féltő munkások egy részét is) mégiscsak megszerezték a további működési engedélyt. — SMIDT LAJOS A felszabadulás emlékeiből címen képekkel illusztrált cikkében mutatja be a vasi felszabadulás első nyomtatványait, röplapjait, apró emléktárgyait, szükségpónzeit, karszalagjait, felülnyomott bélyegeit, jelvényeit, plakátjait. — KISS MÁRIA Szombathely piaca a XIX. században címmel a régi szombathelyi piac életét, szabályait, s a rajta felvert sátrak egy régi helyszínrajzát mutatja be. — FÜVES ÖDÖN a XVIII. században Vas megyében élő görög kereskedőkre vonatkozó adatokat közöl. — KUNTÁR LAJOS az ún. Kossuth imádság (nyilván a „Kossuth imája a kápolnai csatatéren" című, Roboz István — 1849-ben Noszlopy titkárja — által írt röpirat — V. K.) németre fordításáért és nyomtatásáért 1849-ben elítélt három szombathelyi polgár ítéletét ismerteti. Egyikük Bertalanffy, a kor jeles vasi nyomdásza, a másik Schalp Gyula, helyi könyvkereskedő. 3. sz.: HORVÁTH EBNŐ Saághy István (1865 —1945) születésének százéves forduló- / ján a kámoni arborétumot alapító, európai hírű dendrológusra emlékezik. Egyike ő a kor kulturált vasi középbirtokosainak: apja korának leghíresebb magyar méhésze volt. — HORVÁTH FERENC a Vas megyei munkásmozgalom történetének forrásait ismerteti, felsorolva a számbajöhető levéltári állagokat, s a legfontosabb könyvészeti és sajtóanyagot, — külön hangsúlyosan emelve ki a Tanácsköztársaság forrásait. — TUNGLI GYULA Izsákfa község történetét feldolgozó monográfiájából közöl egy részletet: a község felszabadulás előtti történetének összefoglalását, ennek kapcsán a XVIII—XIX. századi társadalmi tagozódást, az 1820-as évek jobbágygazdálkodását s a parasztság helyzetét a kapitalizmus korában. — HORVÁTH TIBOR ANTAL hagyatékából a XVI. századi Szombathely növekvő katonai és földesúri terheire, a nemesség városba özönlésóre és a polgárság differenciálódására vonatkozó adatokat olvashatunk. — V. K.