Századok – 1966

Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27

SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 47 Serfőzési bérletek kötéséhez, meghosszabbításához a bécsi Udvari Kamara engedélye volt szükséges.11

1 A serfőzésnél jóval kisebb bevételük volt a városoknak a városi húsmérésből. A városi hús mérés — a bor- és serméréssel ellentétben — nem volt mindenütt városi monopólium; a városi húsmérésen kívül működhettek magánmészárosmesterek is. Eperjesen pl. 1756-ban a váiosi húsmérésen kívül hat mészárosmester működött.11

2 A húsmérésből származó bevételek nem voltak magasak; 1746-ban Pest 200. -ft-ot (1,4%), 1760-ban Kőrös 37,— ft-ot (3,89%), 1765-benSzent György 70,— ft-ot (1,2%), 1772-ben Óbuda mezőváros 250,— ft-ot (0,9%,) vett be húsmérésből, összes városaink bevételeit figyelembevéve a városi bevételek 1,65%-a származott húsmérésből. Kisebb városok egy, nagyobb városok több mészárszéket tartottak fenn. 1757-ben a felsőbányai bányamunkások panaszszal fordultak a királyi biztoshoz, mert a városban csak egy mészárszék volt, ezért húsban nem volt választék. 1758-ban Ózólyomban három városi mészárszék működött, ebből kettő a hentes céhnek bér beadva. A bécsi Udvari Kamara rendelkezésére a harmadikat is bérbe kellett adni.11

3 Városaink bevételeinek 9,16%-a a városi malmok, téglaégetők, homokbányák bevételéből származott. Nagyszombat város 1750-ben 3036,22 ft-ot (10,23%), 1751-ben 2656,90 ft-ot (6,38%), Szent György 1765-ben 433,60 ft-ot (7,45%), Breznóbánya 1767-ben 1757,32 ft-ot (32,82%), Székesfehérvár 1773-ban 3505,80 ft-ot (11,71%) vett be a malom és téglaégető jövedelméből. A városi malmok, vízimalmok rendeltetésük szerint salétrom-, posztómíves-, tímár-, késmives- vagy gabonaőrlő-malmok voltak. Az őrletésért a városok 30 krajcártól 1 ft 50 krajcárig terjedő taxákat szedtek.114

Legtöbb város a malmot bérbeadta. A malmok bevételeivel rendszerint egy rovatban tüntetik fel városaink a téglaégetők jövedelmét is; így a városi téglaégetőkből származó külön haszonról nincs pontos képünk. Csupán Győr várossal kapcsolatban állanak rendelkezésünkre a téglaégetésre, annak költségeire és bevételeire vonatkozó részletes adatok.11

5

E szerint a városi téglaégetőben 1736 — 1741 között összesen 22,750 ft 25,5 krajcár értékben égettek téglát. Ebből a kiadások levonása után 6,699 ft 10 krajcár haszna maradt a városnak. A téglát nagyrészt a katonaság számára égették. A városi téglaégetőn kívül lehetetta városnak szénégetője (Körmöcbánya, 1753), mészégetője, homok- és kőbányája.11

6 A városi számadások egy közös rovatban tartalmazzák a városok által szedett különböző taxákból származó bevételeket. Taxákból a városoknak jelentős bevételük volt, összes városaink átlagában a bevételek 8,04%-a. Pest város 1746-ban 3850,— ft-ot (27,57%), Nagyszombat 1750-ben 1822,47 ft-ot (6,14%), Szent György 1764-ben 1854,60ft-ot (25,70%),Buda 1772-ben 6187,— ft-ot (14,88%), Székesfehérvár 8900.- ft-ot (29 ,74%) vett be különböző taxák-111

Civ. F. 1. 1753. VIII. 14. továbbá F. 5. 1756. IX. 6., F. 8. 1758. XI. 13., F. 9. 1759. X. 19. 112

Civ. F. 5. 1756. IX. 6. 1,3

HU. Rote Nr. 869. 1757. IV. 25. fol. 319. köv. 114

Civ. F. 8. 1758. XI. 13. melléklet. 1,5

HU. Rote Nr. 756. 1741. IV. 8. fol. 376 — 385. 116

Civ. F. 8. 1758. XI. 13. közös jegyzőkönyv IX. 16rról, továbbá F. 1. 1753. XI. 8. Körmöcbánya város azt is kérte, hogy erdejében szénégetőt létesíthessen.