Századok – 1966

Közlemények - H. Haraszti Éva: Chartizmus és nemzetköziség 461

462 H. HARASZTI ÉVA korábban e városba kinevezett segédszerkesztőjét, J. Harneyt.3

Engels 1842 novemberében érkezett Manchesterbe, s belépett az Ermen and Engels cég hatalmas fonodájába, amelyben apja társtulajdonos volt. Ide utaztában Kölnben a Rheinische Zeitung szerkesztőségét felkeresve ismerkedett meg Engels Marxszal. Marx és Engels eszmei politikai munkássága e korai, igen érdekes szakaszának és barátságuk elmélyülésének, valamint közös munkájuk megindulásának és rendszeressé válásának útjára nem térhetünk ki, csupán a chartistákhoz való kapcsolatukat kivánjuk feleleveníteni és összefoglalni. A Northern Star ezidőben még mindig nagytekintélyű, befolyásos lap volt, egy polgári kutató véleménye szerint a „The Times" munkásosztálybeli megfelelője.4 A hetente két-három vezércikket ós számos irodalmi kritikát író Harney egyénisége, tehetsége csakhamar rányomta bélyegét a lapra, amely Harney szerkesztősködése óta növekvő figyelmet szentelt a külföldi radikális ós szocialisztikus mozgalmak ismertetésének. Korábban az angol polgári lapok színvonalához hasonló tálalásban — többnyire az uralkodó osztályok szempontjából tekintve — jelentek meg külföldi hirek a Northern Starban. Harney azonban tudatosan irányította a riporter lencséjét az európai és amerikai népmozgalmak felé, hogy — miként 1844 elején megfogalmazta, — a chartizmus szigeti szemléletét ellensúlyozza és „az angol demokrata előtt tudatossá tegye, hogy testvérei milyen szerepet vállaltak a politikai élet különböző szakaszaiban".5 A Star külföldi híreinek hasábjain ós Harney vezércikkeiben az angol munkás hetenként olvashatott az amerikai agrár ós szocialista mozgalmakról, a lengyel nép szabadságmozgalmáról éppen úgy, mint 1844 egyik legnépszerűbb regényéből, Disraeli Coningsby-jóről, — s mindezt az osztályharc alapján álló Harney kommentálásával, aki a feudális szocialistákkal és megalkuvókkal szemben hirdette: „Az egyenlőség, s nem a feudalizmus a sokak reménye ... az aranykor előttünk, és nem mögöttünk van ... A világ politikai demokráciája beteljesíti majd azt a forradalmat, amely 1776-ban elkezdődött, de soha nem fejeződött be." Kétségtelenül Harney közreműködése révén vált e lap a nemzetközi szocialista mozgalmak első londoni, tömegek által olvasott orgánumává. Harneynak a Star hasábjain közzétett munkássága nyomán nyilt az angol munkások törekvései előtt olyan nemzetközi távlat, mint ahogyan a harmincas években szintén a Northern Star közvetitésével bontakozott ki a kis helyi chartista szervezetek előtt az országos, nagy mozgalom képe. Mindebben közvetett szerepe lehetett Engelsnek, aki Manchesterben már közeledett a chartistákhoz, barátságot kötött James Leach-el, a chartista párt országos végrehajtó bizottságának volt tagjával, s az ő tanácsára kereste fel a Northern Star szerkesztőségét. Engels és Harney első találkozásáról a közel 80 esztendős Harney így nyilatkozott Edward Aveling előtt: „Egy magas, csinos, szinte gyermekareú fiatalember keresett fel a Northern Star hivatalában, angolsága német származása és műveltsége ellenére csodálatosan csiszolt volt és pontos. Elmondta nekem, hogy a Northern Star állandó olvasója és élénk figyelemmel kiséri a chartista mozgalom eseményeit. így kezdődött barátságunk 50 évvel ezelőtt. Később ő lett a nemzetközi szocializmus nesztora. . . Nagy tudása ós befolyása ellenére szerény és önmegtagadó maradt, 72 éves korában éppen úgy, mint 22 évesen, amidőn szerkesztőségünkbe látogatott el."6 Engels számára nem lehetett jobb talaj az angol társadalmi-gazdasági viszonyok, a kapitalizmus és a munkásság helyzetének tanulmányozására, mint Manchester 1842-ben, ahol még érezhető volt a nagy augusztusi sztrájkok hatása s ahol, mint irta: „Szinte az orrommal ütköztem bele abba, hogy a gazdasági tények, amelyek az eddigi történetírásban semmilyen, vagy csak nagyon lenézett szerepet játszanak, legalábbis a modern világban döntő történelmi erők, hogy ezek az alapjai a mai osztályellentétek keletkezésének; hogy ezek az osztályellentétek pedig azokban az országokban, ahol a nagyipar 3 George Julian Harney (1817 — 1897), a chartisták balszárnyának egyik vezető alakja. Az 1830-as évek végén a forradalmi megoldás híve. Marx és Engels vele és E. Jones-szal álltak szoros kapcsolatban, barátságuk 1851-ig szinte töretlen. Harney 1849 jún. és 1850 szept. között Londonban kiadta a ,,Democratic Review of British and Foreign Politics, History and Literature" c. havi folyóiratot. Engels egyik cikke és Marx „Osztályharcok Franciaországban 184S-tól 1850-ig" c. műve első fejezetének rövidített fordítása jelent meg e lapban. 1850. júl. 1-től kezdve Harney a ..Red Republican" с. hetilapot is kiadta; ebben jelent meg elsőízben angolul a ,,Kommunista Párt. Kiáltványa". A hetilap 1850 novemberéig állt fenn. 1850 decemberében Harney „Friend of the People" címmel új hetilapot indított, amely 1851 nyarán szűnt meg. — Harney életéről összefoglaló képet kapunk A. R. Schonen: Chartist Challenge. A Portrait of G. J. Harney c., 1958-ban Londonban megjelent művében. Újabban Harney és Engels kapcsolatáról, levelezéséről (1849 — 1895) áttekintést és részleteket nyújt Peler Cadogan: „Harney and Engels" c. tanulmányában. International Review of Social History. Vol. X. 1905. Part 1. 66-104. 1. * A. R. Schonen: The Chartist Challenge. 125. I. s Uo. 127. 1. • The Social Democrat, 1897 jan. Id. J. Saville: Engels et leChartlsme. Nouvelle Critique. 1956. 72 sz. 83 — 84.1.; R. Groves: But we shall rise again. A narrative History ofjChartism. London. 1938. 145 — 146. 1.