Századok – 1966

Közlemények - H. Haraszti Éva: Chartizmus és nemzetköziség 461

CHARTIZMUS ÉS NEMZETKÖZISÉG 463 következtében teljesen kifejlődtek, — tehát kivált Angliában, — a politikai pártképzŐ-dés, a pártharcok, s ezzel az egész politikai történelem alapjai."' Engels számára az Angliában töltött első 21 hónap ugyanolyan nagyjelentőségű volt, mint Marx számára a párizsi esztendő. Mindketten hasonló elméleti alapról, iskolázottságról, — a német filozófia tanulmányozása éí? továbbfejlesztése után — e külföldön eltöltött években jutottak el az idealizmustól a materializmushoz, a forradalmi demokratizmustól a kommunizmushoz. Engels nemcsak az iparviszonyokat, a burzsoázia és a munkásság helyzetét, lakásviszonyait és környezetviszonyait vizsgálta Manchesterben, hanem alaposan tanulmányozta az angol és francia közgazdasági és filozófiai munkákat, Smith, Ricardo, Mill, Owen és Proudhon Írásait, s a chartistákon túl kapcsolatokat tartott fenn az owenistákkal és a radikális demokratákkal. Mindezekből: olvasmányaiból és élményeiből, közvetlen tapasztalati anyagából rengeteg elméleti és gyakorlati következtetést vont le. A chartistákra vonatkozóan azt, hogy keveset tudnak a kontinens demokratikus és szocialista mozgalmairól, és elméletileg segítséget kell nekik nyújtani, mert ha közülük számosan még téves úton keresik is a megoldást ós nem látják még a proletariátus szerepét és koncentrálódási folyamatát, — ők az angol munkásosztály igazi képviselői. Engels 1842 novembertől cikkeket irt Londonról, Angliáról külföldi haladó lapokba, a Rheinische Zeitungba, 1843-ban a Schweizeriseher"Republikaner-be, 1844-ben a Marx és Ruge szerkesztésében megjelent Deutsch-Französische Jahrbüeher-be, majd a Vorwärt.s-be,8 amelyek még némileg tükrözték az owenista hatást, de már tanúskodtak arról is, hogy mennyire mélyen analizálta az angol társadalom mozgását és mennyire kritikusan tanulmányozta a klasszikus angol gazdaságtant. E cikkek előmunkálatoknak tekinthetők első nagy „A munkásosztály helyzete Angliában" c. művéhez, amelyet 1844 második felében már Barmenben fejezett be (1844 nyarán utazott el Angliából), miközben tevékenyen részt vett a Rajna tartomány demokrata és szocialista mozgalmának szervezésében. 1843 őszétől folyamatosan írt az angliai owenista, chartista lapokba is. Első cikkei az owenista ,,The New Moral World"-ben jelentek meg november 4-én és 18-án ,,A társadalmi reform előrehaladása a kontinensen" cimmel, amelyeket a Northern Star is átvett, leközölt (november 11-én, ill. 25-én). 1844 májusában megállapodott Harneyval, hogy a németországi fejleményekről rendszeresen ír a Northern Star-nak. Engels cikkei — pl. az 1844. június 29-i, a sziléziai takácsok híres sztrájkjáról szóló írása — szép, könnyen érthető megírási módjuknál és az angliai analógiákra való utalásaiknál fogva (az említett cikkben a yorkshirei szövők helyzetére utalt) nagymértékben elősegítették a chartista vezetők és olvasók helyes tájékozódását az Anglián túli mozgalmakról és segített kifejleszteni bennük a közös osztálysors, osztálytudat, egyszóval a nemzetköziség tudatát. Ugyanakkor a Harney-val való megismerkedés Engels számára is értékest nyújthatott: személyében első ízben ismert meg olyan munkáspolitikust, „harcos proletárt", aki csaknem egy évtizede már egy nagy munkásmozgalom részese és vezetője volt, s aki osztálya harcának mindennapi küzdelmeiben szerzett egyéni és osztálya számára hasznosítható tapasztalatokat. 1844 őszén költözött át Leedsből a Northern Star Londonba, a chartista országos végrehajtó bizottság már korábban áttette székhelyét Manchesterből a fővárosba. A számos Londonban élő német, francia, olasz és lengyel demokrata szocialista ós liberális burzsoá emigráns csoportok és szervezetek kissé elszigetelt életét és tevékenységét 1844 nyarán két esemény hozta kissé közelebb egymáshoz és irányította rájuk nyomatékosabban a chartisták figyelmét is. Az egyik: az angol „demokrata világban" nagy felháborodást keltett Mazzini levelezésének az angol kormány által elrendelt és végrehajtott „törvénytelen" felbontása, majd tartalmának az osztrák kormánnyal történt közlése volt: a cause célèbre, amely végeredményben Mazzininak használt, mert 7 Marx — Engels Vál. Műv. Bpest. П. köt. 1963. 310. 1. 8 A „Rheinische Zeitung für Politik, Handel und Gewerbe" — német napilap, 1842. jan. 1-től 1843. márc. 31-ig jelent meg Kölnben. Az újságot a porosz abszolutizmussal szemben ellenzéki rajnai burzsoázia képviselői alapították. Az újság munkatársának bevontak néhány baloldali hegeliánast is. Marx 1842 áprilisától kezdve munkatársa, októberétől kezelve főszerkesztője volt a lapnak. Marx szerkesztősége alatt a lap egyre határozottabban forradalmi demokrata jelleget öltött. A „Rheinische Zeitung"-nak ez az irányzata, melynek népszerűsége Németországban egyre növekedett, nyugtalanította a kormányköröket és dühödt hajszát váltott ki a lap ellen a reakciós sajtóból. 1843. jan. 19-én a porosz kormány 1843. ápr. 1-i hatállyal rendeletileg betiltotta a lapot és addig is kettős cenzúra alá vetetté. Minthogy a „Rheinische Zeitung" részvényesei mérsékelni akarták az újság hangját, Marx 1843. márc. 17-én bejelentette kilépését a szerkesztőségből. — A „Schweizerischer Republikaner" c„ Zürichben megjelenő haladó folyóiratban Engelsnek négy londoni levele 1843. máj. 16„ 23., jún. 9., 27-én jelent meg. — A „Deutsch-Französische Jahrbücher"-t Marx és Ruge szerkesztésében adták ki Párizsban, német nyelven. Csak első (kettős) füzete jelent meg 1844 februárjában. Itt jelent meg Marx írása: „A zsidókérdéshez" és „A hegeli jogfilozófia kritikájához. Bevezetés" valamint Engelsnek két írása: „A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata" és „Anglia helyzete. Thomas Carlyle. Past and Present". Kettőjükön kívül írásokat tartalmazott még A. Rugétől, M. Hesstől, H. Heinétől, G. Herweghtrl és L. F. C. Bcrnaystől. A folyóirat megszűnésének főoka a M:irx és a polgári radikális Ruge között kiéleződő elvi nézeteltérések voltak. — A „Vorwärts !" с. né net lap 1814 januártól decemberig jelent meg Párizsban hetenként kétszer. Marx befolyása alatt 1844 nyarától az újság mindinkább kommunista jelleget öltött és élesen bírálta a poroszországi állapotokat. 12*