Századok – 1966

Közlemények - H. Haraszti Éva: Chartizmus és nemzetköziség 461

H. Haraszti Éva: Chartizmus és nemzetköziség Engels, Marx, Harney, Jones és a Testvéri Demokraták Habár a chartizmus kifejezetten angol munkásmozgalom volt, vezetői már kezdettől érdeklődést, rokonszenvet, együttérzést tanúsítottak más európai és amerikai országok elnyomott népeinek vagy rétegeinek és osztályainak elmúlt vagy korabeli mozgalmai iránt és célul tűzték ki, hogy mindezeket az angol munkásságban is felkeltsék és legyűrjék a vezető osztályoktól leszivárgott, lefelé is ható inzuláris szemléletet. A nemzetköziség eszméit fejezték ki Írásban és szóban, felhívásokban egyaránt a chartizmus vezetői: B. O'Brien, J. Harney, W. Lovett és még F. O'Connor is a harmincas években, amikor a francia forradalom nagyjaira, Robespierre-re, Marat-ra, majd Babeuf-re hivatkoztak, amikor felhívásokkal, szózatokkal fordultak az angol munkásokhoz a belga, a francia, a kanadai, a lengyel és más országok népeinek ügyében, s amikor az ír és angol nép egymásrautaltságára, együttműködésének szükségességére mutattak rá. A proletár nemzetköziség eszméjének érési időszaka, majd egy évszázadra kiható, utat mutató megfogalmazása időben az 1840-es évekre esik, s képviselői, alkotói és szorgalmazói tevékenységének szintere főleg a három nyugat-európai nagyváros, London, Párizs és Brüsszel. Londonban 1840-től különböző német és olasz emigráns csoportok alakítottak szervezeteket (ilyen volt pl. az 1840-ben alakult londoni Német Munkás Művelődési Egylet,1 vagy a más célkitűzésű ós szemléletű, 1847-ben Mazzini által alapított, főleg a kispolgári emigránsoknak egy nemzetközi szervezetben való egyesítésére irányuló A Nép Nemzetközi Ligája), illetve szervezték meg a már meglevő forradalmi vagy titkos társaságoknak, mint a Párizsban élő német menekültek által 1838-ban alapított Igazak Szövetségének londoni csoportját (K. Schapper, J. Moll, A. Lehman és H. Bauer vezetésével).2 Angliában ólt 1842 — 1844-ig Engels és 1845 nyarán Marx és Engels is Manchesterben, majd Londonban tartózkodtak, ahol a chartistákkal és az Igazak Szövetsége londoni vezetőivel találkozva indítékot adtak valamennyi nemzet demokratái társaságának (Fraternal Democrats), az I. Internacionálé egyik korai, szervezeti előfutárának megalapításához. E társaság és az Igazak Szövetségének megerősödött, a zürichinél és a párizsinál rugalmasabb és életerősebb londoni csoportjának munkáján át vezetett az út a Kommunisták Szövetségének 1847-es megalakulásához, majd a Kommunista Kiáltvány megfogalmazásához és 1848-ban történt megjelentetéséhez. Londonban mozgalmas, élénk politikai és elméleti vitákkal hevített életet éltek a különböző országok politikai menekültjei, megszokott kávéházakban, emlékünnepségeken vagy közismerten demokrata érzelmű családoknál adtak egymásnak találkozót; bőven nyilt alkalom arra, hogy a chartisták a hasonló gondolkodású és célkitűzésű külföldi politikus értelmiségiekkel vagy munkásokkal megismerkedjenek és eszméket cseréljenek. Az 1840-es évek első és életreszóló kapcsolata egy chartista vezető és egy német fiatalember között mégsem Londonban, hanem Leedsben szövődött, amikor 1843 őszén Leedsben a fiatal Engels felkereste a Northern Star szerkesztőségét ós e lap nem sokkal 1 A londoni Német Munkás Művelődési Egylet 1840. febr. 7-én létesült. Megalapítói Kari Schapper, Joseph Moll, Heinrich Bauer, valamint az Igazak Szövetségének más tagjai. Az Egyletben az Igazak Szövetségének,illetve a Kommunisták Szövetségének tagjai vitték a vezető szerepet. 1847-ben, úgyszintén 1849 szeptemberétől Marx és Engels tevékenyen részt vettek az Egylet munkájában. 1850 szeptemberében Marx, Engels és több harcostársuk kilépett az Egyletből, inert a Kommunisták Szövetsége Központi vezetőségének Marx és Engels vezette többsége, valamint a szektás kalandor kisebbség (Willich —Schapper frakció) közötti harcban az Egylet az utóbbiakat támogatta. — Az 50-es évektől Marx és Engels ismét részt vettek a Művelődési Egylet tevékenységében. Az Egylet 1918-ig állott fenn, amikor az angol kormány feloszlatta. 2 Ld. F. Engels: A Kommunisták Szövetsége történetéhez. A Kommunista Párt Kiáltványa. Bpest. 1953. 12 Századok 1966/2—3.