Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 37 Kamara ellenezte, hogy a gazdasági igazgatás felügyeletéért felelős személyek egyúttal abban részt is vegyenek.1 8 Az abszolutizmus várospolitikája a városi polgárok alsóbb rétegének, valamint a lakosoknak igazgatási szervét, a választott községet erősítette, a városi patríciusok befolyásának csökkentése érdekében. Korszakunkban a választott község, illetve annak vezetője, a tribunus plebis, jelentős ellenőrzési jogkört kapott a városi gazdálkodás felett. A tribunus plebis jelen volt a házi-, hadi-, árva-, alapítványi-kassza, valamint minden városi számadás helyszínen történő revíziójánál: illetve félévenként ellenőrizte az összes, a város által kezelt kasszákat . A tribunus plebiseknek adott instrukció arra is jogot biztosított, hogy a tribunus plebis, ha a városi gazdálkodásban rendellenességet tapasztalt, közvetlenül a Magyar Udvari Kamarához fordulhasson. Ezzel az intézkedéssel a tribunus plebis a városi gazdálkodás fontos ellenőrző fóruma lett.47 A városi gazdálkodás közvetlen irányításával a városi kamarás (camerarius, Stadtkammerer) foglalkozott. Korszakunkban csaknem minden városban működött kamarás; ahol korábban nem volt, a bécsi Udvari Kamara utasítására be kellett vezetni ezt az intézményt. Újonnan szabad királyi rangra emelt városoknál kamarás alkalmazása előírás volt.4 8 A kamarás lehetett választott vagy alkalmazott személy. Választása esetén a belső vagy külső tanács tagja, illetve alkalmazása esetén alárendeltje volt. Az 1760-as évektől, az anyagi felelősség növelése céljából, nem volt az évenkénti tanácsválasztásnak alávetve, hanem 2 — 4 évig, esetenként nyugdíjazásig maradt hivatalában. Korábban előfordult ugyanis, hogy a kasszában, számadásokban mutatkozó hiányokért — mivel a korábbi kamarás választás útján leváltásra került — senkit sem tudtak felelősség tenni4 9 . A városi kamarás választásánál, alkalmazásánál figyelembe vették a pályázók szakképzettségét is. 5 0 A kamarás választott vagy alkalmazotti minőségétől függetlenül fizetett tisztviselő volt. Fizetését a város, illetve a Magyar Udvari Kamara javaslata alapján az Udvari Kamara hagyta jóvá. A városi kamarások fizetése helyenként változó volt, 30 — 350 ft között mozgott-.61 46 A bécsi Udvari Kamara 1759-ben megrótta a bélabányai bírót, mert az egyúttal a kamarási ügyeket is vezette. Ugyanitt fordult elő, hogy a jegyző egyúttal a városi számadásokat is készítette. Civ. F. 9. 1759. júl. 3. 47 CU. F. 26. Rote Nr. 540. Subd. 1. 161/1781. júl. fol. 207 — 208. Az instrukció első javaslata 1765-ből, József korregenstől származott. 48 A továbbiakban következő személyek fizetésére, alkalmazási körülményeire, tanácsi tisztségére vonatkozó adatokat az alábbi források elszórt adatai alapján állítottam össze: Civ. F. 3. 1756. márc. 26. uo. F. 5. 1756. dec. 6. uo. F. 7. 1758. jún. 5. 26. uo. F. 8. 1758. atig. 23. uo. F. 12. 1762. aug. 27. HU. Rote Nr. 900. 1760. aug. 9. fol. 81 — 100. CU. F. 26. Rote Nr. 517. Subd. 2. 39/1774. jan. fol. 147. uo. F. 26. Rote Nr. 517. Subd. 3. 138/1774. fol. 330. uo. F. 26. Rote Nr. 519. Subd. 3. 145/1774. márc. fol. 1109—1110. uo. F. 26. Rote Nr. 521. Subd. 2. 157/1774. jún. fol. 1470—1473. fol. 616 — 618. uo. F. 26. Rote Nr. 524. Subd. 3. 58/1775. máj. fol. 111-115. uo. F. 26. Rote 530. Subd. 3. 80/1777. ápr. fol. 206. A fizetések minden esetben évi fizetést jelentenek. 49 CU. F. 26. Rote Nr. 516. Subd. 6. 172/1773. júl. fol. 3. köv. Közös ülési jegyzőkönyv, 1772. dec. 10 —17. A határozat szerint a gazdasági tisztviselők négy évig maradhattak hivatalukban. — Továbbá: CU. F. 26. Rote Nr. 521. Subd. 2. 157/1774. jan. fol. 2. v. 50 Ilaus-, Ilof-und Staatsarchiv (továbbiakban: HHStA). Balogh László kérvénye. 1766. I. Nr. 896. Staatsratprotokoll. 51 Néhány városi kamarás fizetése: (1756) Bakabánya 30,—ft Esztergom 100,—ft Bártfa 50,—ft Sopron 300,—ft Kőszeg 80.—ft
