Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
36 KÁI.LAY ISTVÁN az 1774. évi esztergomi,4 0 az 1776. évi Selmecbányái,4 1 modori4 2 és az 1778. évi zombori4 3 vizsgálatok. * Városaink gazdasági igazgatása — nagyságuktól függően — igen sokrétű volt. A városi tanácsok hármas — igazgatási, bíráskodási, gazdasági — funkciójából a gazdasági irányítás kötötte le a legtöbb energiát, mivel alig volt a városi tanácsoknak olyan tagja, aki valamilyen kérdésben ne állt volna a városi gazdálkodással kapcsolatban. A városi tanácsok — általában hetenként egy két alkalommal tartott — tanácsülésükön igazgatási, bíráskodási és gazdasági ügyekkel vegyesen foglalkoztak.4 4 A városon belül a gazdasági ügyek felügyelete a városi bíró, illetve a belső tanács (magistratus) feladata volt. Legtöbb városban ez a felügyelet csak a gazdasági tiszt viselők beszámolóinak tudomásulvételére terjedt ki.4 5 A városi bíró hatásköre a gazdaság vezetésével kapcsolatos alapelvek megszabására, azok ellenőrzésére terjedt ki. A bécsi Udvari 40 CU. F. 26. Rote Nr. 520. Subd. 3. 117/1774. ápr. fol. 3-4. Az Esztergomba küldött vizsgálóbiztos, Bacsák József kamarai tanácsos szerint a város bevételeiről „leltárat" kell felvenni; a vadászatot bérbe kell adni; a só- és dohány bérlet et meg kell szüntetni, illetve magánkereskedőknek kell adni. A biztos telepítési célokra telkek felmérését javasolta.—A biztos által említett „leltár", melyet a városi bevételekről kell felvenni, a forrásokban máshol nem fordul elő. 41 CU. F. 26. Rote Nr. 527. Subd. 2. 161/1776. márc. fol. 56-114. Selmecbányán^ a főkamaragróf folytatta le a vizsgálatot. A vizsgálat 7456.— ft hiányt állapított meg a városi kasszában. A hiányért a korábbi kamarásokat tették felelőssé, javasolták vagyonuk elárverezését is. A városban lakó csizmadiák kérték a biztost, hogy a városi kasszából 500.— ft-ot utaltasson ki nekik, „Gewerbehaus, Kaufhaus" létesítésére (a jelenlegi fából van). Arra hivatkoztak, hogy hadi- és háziadót fizető emberek, akiket a városnak különösen támogatnia kell. 42 CU. F. 26. Rote Nr. 528, Subd. 1. 173/1776. aug. fol. 367 — 442. A Modor városi vizsgálattal kapcsolatban az uralkodó széljegyzetben jegyezte meg, hogy a tapasztalt visszaélések a kellő ellenőrzés hiányának tudhatók be. A vizsgálat szerint a városi hadikasszában 6,000.— ft, a házikasszában 1698.— ft hiány van. Előfordult, hogy az adószedők a beszedett hátralékot saját zsebükbe tették, vagy „kegyesen elengedték". A po- • zsonyi Számvevőség felülvizsgálta a városi kapitány által vezetett modori városi raktárszámadásokat, és ezekbenis hiányt fedezett fel. A vizsgálóbiztos kifogásolta, hogy a jegyző a bíró tudta nélkül a városi kasszából pénzt utalt ki, amit csak saját könyvébe jegyzett fel. Sem a kamarás, sem a városi gazdaságban részvevő személyek nem rendelkeztek instrukcióval; a városi telkeket ingyen vagy csekély bérért adták oda; a patika után nem szedtek taxát. A város adósságainak kifizetését a biztos faeladásból, hegyjogból, tizedből befolyó pénzekből látta lehetségesnek. 43 CU. F. 26. Rote. Nr. 532. Subd. 1. 89/1778. ápr. fol. 370 — 374. Zomboron az aljegyző adott be panaszt egyes tanácsosok és gazdasági tisztviselők visszaélései miatt. A visszaélések kivizsgálására Kruspér kamarai administratort küldték ki. 44 A városi tanácsok hármas funkciójáról beszél: Csizmadia Andor: A városi jog a XVIII. század derekán 290 — 291. 1. A gazdasági funkciót a következőképpen határozza meg: — városi földbirtokok és hasznos jogok gyakorlása — adó, vám, vásárjoggal kapcsolatos teendők. Johann,Steeger (Darstellung der Rechte und rechtlichen Gewohnheiten der königlichen freien Städte in Ungarn, Wien. 1834. II. köt. 122. 1.) a városok pénzügyi igazgatásán a következő tevékenységet értette: — adóbeszedés, elszámolás — városi jövedelem elszámokisá — könyvelés — gazdasági természetű ügyek iktatása — árvapénztár. Bosenmann (i. m. 358. 1.) a városok politikai-gazdasági funkcióját kizárólag az adókivetésre, kezelésre, illetve a hadi- és házikassza felügyeletre korlátozta. 45 Civ. F. 8. 1758. nov. 13. Közös ülési jegyzőkönyv.
