Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
32 KÁI.LAY ISTVÁN országgyűlésen felemelt contributio a szabad királyi városokat is érinti, szükséges mindent megtenni az adó fizetésének biztosítására. Ezért a Magyar Udvari Kamarát utasítani kell, hogy dolgozzon ki egy számadási táblázatot, mely a városoknak mintául szolgál."2 2 Az uralkodói leiratban elrendelt mintaformuláré nem készült el. Ezt mutatja, hogy a Commissio Mixta még 1761-ben is a városi számadások egyöntetűségének hiánya miatt panaszkodik. Egyes városi számadások nem tartalmaztak olyan fontos rovatokat, mint a városi tisztviselők fizetései, az újonnan felvett polgároktól bevett taxák, az előző évi kasszamaradvány, a városi adósságok és kintlevőségek.23 A városi számadások egységes vezetésére csak 1776-ban történt irtézkedés. Az október 12-i uralkodói leirat szerint a városoknak nemcsak a készpénzről, hanem az általuk felhasznált anyagról és természetbeniekről is számadást kellett vezetniök.2 4 A városi kamarás által készített háziszámadás bevételi és kiadási részre tagozódott. A bevételi rész tartalmazta az előző évi maradványt, az úrbéri jövedelmeket, a serfőzés, bormérés, vásár, illetékek, komp, vám, új polgár-taxák, büntetések, bérleti díjak, caducitas,2 5 fakitermelés, halászat, vadászat bevételeit, a felvett kölcsönöket, telkek eladásából befolyt összegeket, a mészárszék, üzlet, bolt, téglaégető, mészégető, malom bevételeit, az eladott allodiális és tized terményekből, állatokból származó pénzeket.2 6 A kiadási rész a kifizetett adósságokat, ezek kamatait, bérleti díjakat, allodiális gazdálkodással kapcsolatos kiadásokat, napidíjakra, útiköltségre fordított összegeket, városi épületek, hidak, utak, malom, téglaégető, börtön fenntartásának költségeit, a városi hivatali kiadásokat, városi és egyházi tisztviselők, személyek fizetéseit foglalta magában.2 7 22 HU. Rote Nr. 832. 1751. XII. 5. fol. 193 — 194. A Handbillet szerint évente pontosan fel kell a városi aktívát és passzívát tüntetni; meg kell állapítani, mennyit engedélyeznek kiadásokra, adósságok törlesztésére. 23 Civ. F. 11. 1761. X. 24. 24 CU. F. 4. Rote Nr. 70. 60 /1776. X. 12. fol. 208,—-A városiaknak anyagszámadási naplót is kellett vezetniük (Naturalien und Materialien-Rubriquen Buch oder Rechnung), mely három részből állott: o) természetbeniek: szalma, gabona, tűzifa, b) különböző anyagok, épületanyag, c) Keller-Buch: bor, hordók jegyzéke. 25 Szabad királyi városaink bevétek forrása volt a caducitas. E jog alapján magszakadás (defectio seminis) esetén a polgári ingatlanok a város tulajdonába kerültek. 26 A rovatok felsorolása itt az eredeti sorrendet követi. A későbbiekben, a bevételkiadások részletes tárgyalásánál ezeket a rovatokat más csoportosításban hozom. 27 CU. F. 4. Rote 70. 60/1776. X. 12. fol. 208. köv. A táblázatok meglehetősen pontos tájékoztatást nyújtanak a városi bevétel-kiadásokról, az egyes rovatokról. 1776. okt. 12-én kelt az uralkodói leirat, mely az összes magyarországi hatóságoknál, valamint a szabad királyi városokban egységes negyedévi formulát vezet be (CU. F. 4. Rote Nr. 70).50/1776. X. 12. Az 1777. jan. 16-i leirat egy összesítő táblázat elkészítését sürgeti, mely külön rovatokat tartalmaz a városi kintlevőségekre, adósságokra vonatkozólag (CU. F. 26. Rote Nr. 530. Subd. 1. 58/1777. jan. fol. 49 —52v). Ez az 1777. jan.l6-i leirat az 1750. dec. 5-i rendeletet ismételte meg, mely világos városi számadásokat, áttekinthető táblázatokat követelt (CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 191 — 191v). 1774-ből való egy mintaformuláré, mely azonban nem a városok, hanem a Magyar Udvari Kamara számára készült és a városoktól a Magyar Kamarához beérkezett számadásoknak a bécsi Udvari Kamarához való gyorsabb felterjesztését szolgálta. A formuláré rovatai: város neve, év, számadó neve, számadásokat mikor küldték be a Magyar Udvari Kamarához, mikor adta le a Kamara a Számadóságnak, megállapított hiány, Magyar Udvari Kamara ülésén megtárgyalva, elintézve és az uralkodónak felterjesztve. A táblázat felfektetésével könnyen ellenőrizni lehetett, hogy azok meddig feküdtek a Magvar Udvari Kamaránál (CU. F. 4. Rote Nr. 70. 1774. V.*9. Nr. 106. fol. 74—75).
