Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 33 A városi hadiadó- és háziszámadások időben való beküldéséért a városi tanácsosok személyükben voltak felelősek. A határidő elmulasztására a bécsi Udvari Kamara legtöbb esetben a tanácsosi fizetések bizonytalan időre való felfüggesztésével reagált. Ez volt az eset 1744-ben Kassa várossal kapcsolatban. A város arra hivatkozott, hogy a házikassza bevétele a város magánjövedelme, melyről nem köteles számadást adni. A bécsi Udvari Kamara a tanácsosi fizetések felfüggesztésével fenyegette meg a várost.2 8 A bécsi Udvari Kamara ugyanez évben ténylegesen felfüggesztette Ruszt város tanácsosainak fizetését, mert a város 1736-tól kezdve nem küldött be számadásokat, illetve a számadások a város levéltárában sem voltak megtalálhatók.24 Hasonló sors érte 1756-ban Lőcse, 1757-ben Szeged, 1764-ben Újvidék város tanácsosait is.3 0 1765-ben vizsgálat indult két pesti városi tanácsos ellen, akik a kamarási jelentés szerint a számadások határidő utáni beküldéséért felelősek voltak.3 1 A visszaélések megakadályozásra a városi tanácsoknak háziszámadásaikkal együtt a bevételi-kiadási okmányok (tanácsi utalványok, anyagelszámolási, bérfizetési jegyzékek, nyugták, ellennyugták, számlák) eredeti példányait is be kellett küldeniök. Az eredeti okmányokat a városok számadásaik felülvizsgálása után visszakapták, magát a számadást a bécsi Udvari Kamara vagy a Magyar Udvari Kamara levéltárában helyezték el. A városoknak számadásaikról másodpéldányt kellett készíteniök és azt a városi levéltárban őrizniök. Abban az esetben, ha a városnál őrzött másodpéldány megsemmisült,aKamaránál őrzött elsőpéldányról készítettek másolatot. 1733-ban például, amikor Varasd város levéltárából eltűntek a számadások, a Magyar Udvari Kamaránál őrzött elsőpéldányt másoltatták le. Egyetlen olyan esetet ismerünk, amikor a bécsi Udvari Kamara a felülvizsgált számadást visszaküldte: 1757. január 7-én Besztercebánya esetében. Van arra is példa, hogy a tisztújításra kiküldött királyi biztos a városi számadásokat a helyszínen ellenőrizte.3 2 A városok által beküldött számadások áttekintést biztosítottak a bécsi Udvari Kamara számára városaink gazdálkodása felett. Az Udvari Kamara, illetve az uralkodó fontosabb kérdések eldöntésekor ki is használta ezeket tájékozódásra. 1763. április 5-én uralkodói leirat kérte be az összes városi számadásokat. Ez az év az 1764-es országgyűlést megelőző év volt, amikor még a contributio rendek által történő felemelését remélte a bécsi udvar. A következő évben, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarországi bevételeket alkotmányos úton nem lehet emelni, a bécsi udvar fokozottabban fordult a városok, mint királyi javak felé. Már az országgyűlést megelőzően is felmerült egy rég elfelejtett városi királyi adó, a census regius bevezetése. A bécsi Udvari Kamara arra hivatkozva, hogy a szabad királyi városokban a király mint földesúr, aki a földesúri regálékat a városoknak engedte át, minden országgyűlési hozzájárulás nélkül jogosult földesúri adót (census terrestralis, census regius) 28 HU. Rote Nr. 784. 1744. VI. 15. fol. 433-456. 29 Uo. Rote Nr. 786. 1744. VIII. 17. fol. 255 — 276. 30 Civ. F. 5. 1756. XII. 6. Lőcse.— Uo. F. 6.1757. IV. 11. Szeged.— OU. F. 26. Rote Nr. 506. Subd. 3. fol. 97. köv. Újvidék. 31 CU. F. 26. Rote Nr. 506. Subd. 2. fol. 136. 1765. IV. 23. 32 HU. Protokoll R. 1752. 62. 1. III. 10. továbbá CU. F. 26. Rote Nr. 516. Subd. 5. 287/1773. febr. fol. 101. köv. Varasd. — Civ. F. 6. 1757. I. 7. Besztercebánya. — A választási biztos által felülvizsgált számadásokra vonatkozólag: Civ, F. 7. 1758. VI. 26. továbbá CU. F. 26. Rote Nr. 538. Subd. 3. 87/1780. jan. fol. 2. 3 Századok 1066/1
