Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27
SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 31 jelentéseket gondosan tanulmányozta, ill. a fontosabb kérdéseket a Magyar Udvari Kancellária és a bécsi Udvari Kamara által delegált tagokból álló bizottság (Commissio mixta in civitatensibus) havonta egy-két alkalommal tartott ülésén tárgyalta meg. A bizottság tagjainak megbízatását az uralkodó hagyta jóvá. A Commissio mixtától a számadások igen gyakran az Udvari Számszékhez kerültek (Hofrechencammer). A városi jelentéseket — a Számszék és a Commissio mixta javaslatával együtt — a bécsi Udvari Kamara terjesztette az uralkodó, 1761 után az Államtanács elé. Az uralkodó, illetve 1765 után József korregens, személyesen nézte át a Commissio Mixta jegyzőkönyveit, az azokban foglalt javaslatokat, ö hagyta jóvá végső fokon a szabad királyi városokkal kapcsolatban hozott közös bizottsági döntéseket. A jóváhagyott vagy esetleg megváltoztatott javaslatok a bécsi Udvari Kamarához kerültek vissza, mely az uralkodói döntés alapján leiratban utasította a Magyar Udvari Kamarát.iea A Magyar, illetve a bécsi Udvari Kamara városi gazdálkodás felett gyakorolt ellenőrzése elsősorban a városok által felterjesztett számadásokon alapult. A városokat számadások vezetésére 1730. január 12-i rendelettel III. Károly kötelezte. A rendelet17 szerint a szabad királyi városok tanácsai fizetésük felfüggesztésének terhe mellett kötelesek voltak hadiadó7 számadásaikat a Helytartótanácsnak, házi-számadásaikat a Magyar Kamarának évente beküldeni. Az 1737. december 23-i leirat a korábbi rendeletet úgy módosította, hogy a városok számadásaikat a bécsi Udvari Kamarához küldjék be.1 8 Az 1753. november 23-i rendelet újból a Magyar Kamaráról, illetve Helytartótanácsról beszél. A városok évi számadásaikat minden lefolyt év után három hónapon belül, negyedévi számadásaikat egy hónapon belül terjesztették fel.19 1763. augusztus 13-án az Udvari Számszék rendeletben írta elő a bécsi Udvari Kamara könyvelőjének, hogy a városoktól beérkezett háziszámadásokat hogyan terjessze fel.2 0 A városi számadások egységes vezetésének valamint könnyebb felülvizsgálatának biztosítására 1764. június 12-én az uralkodó egységes általános városi számadási formuláré kidolgozását rendelte el.2 1 A városi számadások részére készült egységes számadási formulárék gondolata nem 1764-ben merült fel először. Már 1751-ben a bécsi Udvari Kamarához intézett uralkodói kézirat rendelte el, hogy „mivel a legutóbbi 16a Vö. St. Rosenmann: i. m. 359. 1. 17 CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 116 —116v Nornml-resolutiones, A. 1730. 18 CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subcl. 1. 12/1777. aug. fol. 183 — 184. Nonnal-resolutiones В. I. rész, 1737. XII. 23. A városi számadások felülvizsgálásával, beküldésével kapcsolatban vö. Osszetzky Dénes: A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség bomlásakor (Bpest, 1935), 65 — 66.1. Az általa közölt adatok jelen kutatások eredményeivel nem mindenben egyeznek. A városi számadásoknak a Magyar Kamara által való átnézésére lásd Paulinyi Oszkár: A Magyar Kamara városi bizottsága 1733 — 72 (Levéltári Közlemények XXXI. 1. sz. Bpest, 1963. 33 — 39. 1.); 1762 után egyes városi ügyek az Államtanács elé kerültek. 19 Civ. F. 1. 1753. XI. 23. továbbá Civ. F. 9. 1759. IV. 9. Meg kell említenünk, hogy a hajdúvárosok igazgatásuk, hadiadókivetés, hadi- és háziszámadások felülvizsgálása, felügyelete szempontjából a Helytartótanácsnak voltak alárendelve. A hajdúvárosok közösen állítottak egy perceptort. A census terrestralis alól mentesek voltak. (HU. Rote Nr. 848. 1654. V. 22. ol. 384—406. 3. [és 10.] pont.) 20 Hofrechencammer, Protokoll 1763. Rote Nr. 96. pag. 71. Sajnos a Hofrechencammer anyaga erös selejtezésen esett át. Ma csak az anyag kis töredéke áll a kutatók rendelkezésére. 21 Uo. Protokoll 1764. Rote Nr. 98. pag. 29. 2. 118.
