Századok – 1966
Tanulmányok - Kosáry Domokos: 1815 történetirodalmának kritikájához 371
378 KÖSÁRY. DOMOKOS navigation des rivières) munkájában. Persze a bizottságban tőle függetlenül is felbukkantak szabadkereskedelmi tendenciák. Franciaország képviselője, Duc de Dalberg, mindjárt az 1815. február 2-i, első ülésen olyan javaslatot nyújtott be, amelynek XVII. cikkelye kimondta, hogy a Rajnán kívül más nagy folyók (az Elba, Odera, Visztula, Duna, Pó) kereskedelmi hajózását is meg kellene könnyíteni. Ezért (folytatta) a rajnai hajózásról elfogadott rendszert alkalmazni kell mindezen más, nagy folyókra is, persze a közvetlenül érdekelt hatalihak által óhajtott módosításokkal.18 Lord Clancarty Anglia nevében (és az angol kereskedelem érdekében) egyenesen ,,minden nemzet" számára egyformán meg akarta nyitni a Rajnát (bár csak a Rajnát).19 Ezt ugyan az érintett német államok megakadályozták, a kongresszus június 9-én kelt zárónyilatkozatának idevágó 108 — 117. cikkelye2 0 azonban Humboldt március 24-én elfogadott, sok lehetőséget nyitó fogalmazásában helyi, földrajzi megkötés nélkül mondta ki, hogy a több országon átmenő folyókon a kereskedelmi hajózás „teljesen szabad lesz"2 1 , és hogy a Rajnára vonatkozó, mellékelt szabályzat mintájára az érdekelt hatalmak másutt is, mindenütt közös megegyezéssel szabályozzák majd a hajózás rendjét, egységesen, minden régi árumegállító-jog és más akadály mellőzésével, bár persze a vámoktól függetlenül. Berzeviczy elképzelése azonban még más, közelebbi tendenciákkal is találkozott. 1815. május 3-án, tehát alig három héttel azután, hogy a Wiener Zeitung (ezek után nyilván nem véletlenül) róla ismertetőt hozott, Ausztria és Oroszország (meg külön az utóbbi és Poroszország) szerződést írt alá az uralmuk alá került lengyel területek kereskedelmének szabályozásáról.2 2 Eszerint „az egykori lengyel királyság egész területén minden folyó és víziut hajózása szabad lesz" az orosz illetve osztrák fennhatóság alatt álló lengyel területek lakói számára.2 3 A szerződő hatalmak minden módon, vámleszállítással is, kölcsönösen elősegítik az átmenő kereskedelmet,2 4 és megbízottakat küldenek majd ki a hajózás és a kereskedelem minél kedvezőbb szabályozására. S mindennek alapján a kongresszus zárónyilatkozatának 14. cik_ 18 „Que le système adopté pour le navigation du Rhin et ses embranchements seroit également appliqué à tous les grands fleuves susmentionnés, sauf les modifications que pourroient exiger les localités particulières de chacun d'eux, ou la volonté des puissances co-propriétaires des sus-dits fleuves." J. L. Klueber: Acten des Wiener Congresses in den Jahren 1814 und 1815. III. köt. Erlangen. 18212, 17 — 18. 1. Ugyanitt olvashatók a bizottság egyéb iratai és jegyzőkönyvei is, ezen összefoglaló cím alatt: Acten der Congress-Commission für die Freiheit der Flussschiffahrt. 19 1815. febr. 8. Uo. III. köt. 21. 1. 20 Közös címen: Dispositions touchant la navigation des rivières. J. L. Klueber: i. m. VI. köt. Erlangen. 18362, 89 — 92. 1. Vö. В. Gebhardt: W. v. Humboldt als Staatsmann. II. kët. 164. sk. 1. K. Griewank: Der Wiener Kongress und die neue Ordnung Europas, 1814 — 1815. Leipzig. 1942. 230—232. 1. 21 Article 109: „La navigation dans tout le cours des rivières. . . sera entièrement libre". 22 Az osztrák—orosz szerződós, 1815. ápr. 21/máj. 3.: Klueber: i. m. II. köt. 121 — 127. 1. 23 Article 24: „La navigation de tous les fleuves et canaux dans toute l'étendue de l'ancien Royaume de Pologne. . . sera libre de telle sorte qu'elle ne puisse être interdite à aucun des habitants des provinces polonaises qui se trouvent sous les gouvernements Russe ou Autrichien." Klueber: i. m. II. köt. 130 —131. 1. 24 Article 28: „Les deux hautes parties contractantes, pour donner plus d'activité encore aux relations commerciales, nommément sur la route de Brody à Odessa et réciproquement, sont convenus d'accorder la liberté la plus illimitée en faveur du transit dans toutes les parties de l'ancienne Pologne." Klueber: i. m. II. köt. 132. 1.
