Századok – 1966
Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329
360 PINTÉIt ISTVÁN ség körözőlevelet adott ki.17 5 A kommunisták és a baloldali szociáldemokraták nemcsak a márciusi tüntetésre mozgósítottak, hanem nagy propagandát fejtettek ki a Petőfi-jelvény viselése mellett is. Üzemekben, szakszervezetekben, keresztényszocialista szervezetekben százszámra adták el a jelvényeket. Jelszó volt — március 15-én mindenki Petőfi-jelvénnyel jelenjék meg a tüntetésen. „Tedd fel a jelvényt, Petőfi képét ! Jel legyen az, hogy valami él s mozog. Mert ő nem a múlt, de Ö a jövő, s te most a jövőt hordozod !" — lelkesített a jelvény viselésére Salamon Ferenc, a fiatal költő „Március kiált" c. versében.176 Mert Petőfi-jelvényt viselni az utcán nemcsak bátor tett volt, nemcsak az állandó inzultálások vállalását jelentette,17 7 hanem kiállás volt a független, szabad, demokratikus Magyarország mellett. Bekapcsolódott a márciusi tüntetés előkészítésébe a Szovjetunióban élő magyar kommunista vezetők irányításával működő Kossuth Rádió is. 178 1942 február közepétől adásaiban 1848 évfordulójának méltó megünneplésére szólított fel, s hangoztatta, hogy március 15-ét „a nemzeti ellenzék harcos napjává, a hazafias magyarok seregszemléjévé kell változtatni".179 „Március 15-ét változtassuk hadseregünk megmentésének napjává..." „Mozduljon meg tehát a magyar nép és tettekkel mondja meg: eddig és ne tovább. . . Ha meg akarjuk menteni hadseregünket — ...akkor ütött ' a cselekvés órája. Menjen ki a magyar nép minden városban és faluban tömegesen március 15-én az utcára és tüntessen, hogy a hadsereg maradjon itthon az országban" — hangsúlyozta a Kossuth Rádió március 7-i adása.18 0 Felhívta a szervezett munkások figyelmét, hogy a munkásosztálynak döntő szerepet kell vállalnia a tüntetés előkészítésében, s a munkásoknak ott kell lenniük a tüntetésen. „A nemzeti célok és a munkáscélok közösségének tudata, a nemzeti hivatástudat, mely kioltha-175 Pl Archívum. VKF Bírósága, 1942—H—193. A VKF Bírósága iratai között található anyagok a következő részeredményeket mutatják: Az SzDP kerületi szervezeteinek vezetői között 36, a Villamos ós HÉV Alkalmazottak Szövetségében 19, a bőripari dolgozók szakszervezetének vezetőségeiben 13, a MÉMOSz-ban 20, a kereskedelmi, vas- és fémipari szakszervezetek vezetőségeiben 3 — 3, a többi szakszervezetben ennél kevesebb kommunistát találtak a vezetésben. 176 A verset a cenzúra nem engedte közölni. Pl Archivum. SzDP-titkárság. 177 Nyilasok, katonatisztek állandóan provokálták a jelvény viselőit. Ennek ellenére napról napra többen és többen tűzték ki. Illegális Szabad Nép, 1942. ápr. Petőfijelvény. 178 A Szovjetunióban élő magyar kommunisták 1941 szeptemberében a Komintern segítségével és a szovjet kormány támogatásával indították meg a Kossuth Rádió adásait. Kezdetben Moszkvából, majd Ufából, végül ismét Moszkvából sugározta adásait. Szerkesztőségében helyet foglalt: Rákosi Mátyás, Révai József, Gerő Ernő, Farkas Mihály, később Nagy Imre, Nógrádi Sándor, Friss István, Szántó Zoltán, Gábor Andor. A szerkesztőség állandóan figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket (a budapesti rádió, a fogságba került katonák stb. útján) és gyorsan reagált is azokra. Leleplezte a magyar uralkodó osztályok súlyos felelősségét a szovjetellenes háborúban való részvételért. Állandóan sürgette az antifasiszta egység, a függetlenségi front megteremtését. Útmutatásai, tanácsai, sztrájkra, szabotázsakciókra való felhívásai — hibái ellenére is — jelentős szerepet töltöttek be az ellenállási mozgalom kibontakozásában. A Kossuth Rádió a felszabadulásig működött. 179 Pl Archivum. Kossuth Rádió adásai. 1942. márc. 4. „Készüljünk március 15-re." Csak utalni szeretnék arra a körülményre, hogy a Magyarországon és a Szovjetunióban élő kommunista vezetők között 1940 óta minden kapcsolat megszakadt. A KMP stratégiája tette lehetővé, hogy az emigrációban élő vezetők a Kossuth Rádióban ugyanúgy mozgósítottak a március 15-i tüntetésre, mint a hazaiak, ugyanazon indokok alapján. 180 pj Archivum. Kossuth Rádió adásai. 1942. márc. 7. „Március 15. hadseregünk megmentésének harcos napja."
