Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 287
296 KÁLLAY ISTVÁN Kamara véleménye szerint ,,a közbéke és együttműködés érdekében az összeg megadandónak látszik".22 1 Az egyházi személyek fizetése mellett a városok feladata volt egyházi épületek — templom, iskola — építése és fenntartása. 1755-ben Bazin és Modor városok ev. imaházat, 1776-ban Nagybánya r. kat. harangtornyot épített. 1775-ben Kisszeben város 1082.— ft-ot fordított a városi pélébániatemplom javítására, illetve új orgona beszerzésére. Buda város 1775-ben 1000 forintos költséggel javíttatta meg a vízivárosi plébániatemplom óráját. Ugyanez évben engedélyezte a bécsi Üdvari Kamara, hogy Kassa város a hozzátartozó Béla és Felsőtokos helységekben plébániát építsen.222 A központi kormányzat az 1770-es évektől nagyobb gondot fordított iskolák építésére és fenntartására, ami elsősorban a városi kasszára rótt újabb terheket. 1772-ben a bécsi Udvari Kamara utasította Körmöcbányát, hogy a ferencesek iskolájának fenntartására, bővítésére 579 forintot fizessen ki. Szeged városnak 1775-ben 12,000 forintot, Bakabányának 1776-ban 365 forintot engedélyezett iskolaépítési célokra, Az 1777. október 12-i uralkodói leirat engedélyezte, hogy városaink elemi iskolák (National-Schulen) felállítását házikasszájukból felsőbb engedély nélkül fedezzék. 1780-ban elrendelte a bécsi Udvari Kamara a debreceni „felesleges tanácsosi helyek" megszüntetését, hogy az ezáltal felszabadult összeget iskolai kiadásokra fordíthassák.22 3 A városi tisztviselők, tanácsosok a város határán kívül végzett hivatali tevékenységükért útiköltséget és napidíjat kaptak. Ezek, valamint a városokba kiküldött biztosok, bizottságok fenntartási költségei, napídíjai, a felsőbb hatóságokhoz küldött ajándékok a városi összkiadások 3,29%-át tették ki. A városi tanácsosok, tisztviselők napidíjai 1775-ig nem voltak általánosan rendezve. Az 1775. évi rendelet szerint évi 400 forinton felüli fizetés esetén 3 forint, 300 forinton felüli fizetés esetén 2,50 forint, 200 forint vagy azon aluli fizetés esetén 2.— ft napidíj járt. A rendelet alapján a bécsi Udvari Kamara a városok országgyűlési küldöttei által elszámolt magasabb napidíjakból visszamenőleg 2805.— ft-ot fizettetett vissza. Ugyancsak vissza kellett fizetni a nagybányai tanácsosok által az adókivetés és számadás revíziójáért felvett napidíjakat. A revíziót a tanácsosok a városházán, tehát a város területén végezték.224 Általánosan elfogadott elv volt ugyan, hogy „a wárosok feleslegesen kamarai bizottságokkal nem terhelendők", korszakunkban mégis gyakran találkozunk a városokba kiküldött kamarai vagy királyi biztosokkal, bizottságokkal. A bécsi Udvari Kamara törekvése az volt, hogy a biztosok, bizottságok m 221 Kassára vonatkozólag: HU. Rote Nr. 925. 1762. szept. 27. fol. 733—4. A plébános 692.— ft-os fizetése mellett természetbenieket is kapott. 222 Bazinra és Modorra voantkozólag: Civ. F. 2. 1755. aug. 4. ; Nagybányára vonatkozólag: CU. F. 26. Rote Nr. 529. Subd. 6. 162/1776. nov. fol. 3; Kisszebenre vonatkozólag: uo. Rote Nr. 524. Subd. 1. 39/1775. ápr. fol. 39—46; Budára vonatkozólag: Rote Nr. 524. Subd. 4. 111/1775. máj. fol. 2; Kassára: uo. Rote Nr. 525. Subd. 3. 105/1775. okt. fol. 3. v. 223 Körmöcbányára: CU. F. 26. Rote Nr. 525. Subd. 5. 35/1772. jan. fol. 3. köv.; Szegedre: uo. Rote Nr. 525. Subd. 4. 151/1775. okt. fol. 3; Bakabányára: uo. Rote Nr. 527. Subd. 3. 101/1776. jan. fol. 3. Uralkodói leirat: uo. Rote Nr. 531. Subd. 1. 84/1777. okt. fol. 478 — 487. Továbbá uo. Rote Nr. 538. Subd. 1. 87/1780. szept. fol. 655 — 657. 224 Civ. F. 1. 1754. okt. 21. Uralkodói leirat. Napidíjak rendezésére: CU. F. 26. Rote Nr. 515. Subd. 5. 35/1772. jan. fol. 3. köv. Visszafizetett napidíjalira: uo. Rote Nr. 524. Subd. 4. 58/1775. máj. fol. 15. — Nagybányára: CU. F. 34. Rote Nr. 757. 123/1774. ápr. fol. 704—708.