Századok – 1966

Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 287

SZABAD KIRÁLYI VÁROSAINK GAZDÁLKODÁSA 295 függesztették fel, mert a város a nyugdíjat felsőbb engedély nélkül, maga állapította meg.21

5 A városok által felterjesztett nyugdíjkérelmeket a bécsi Udvari Kamara az esetek többségében nem, vagy csak korlátozással hagyta jóvá. A kért nyugdíj helyett rendszerint egyszeri kielégítést, segélyt, kórházi ápolást engedélyeztek. A városi nyugdíjak évi összegben kerültek mgállapításra és kifizetésre.21

6 A városi fizetések az 1760-as évekig legtöbb városunkban készpénzből és természetbeniekből állottak. A fizetések nagyobb részét nem fix összegek, hanem nem meghatározott, illetve nehezen körülhatárolható természetbeniek tették ki. A természetbeni juttatás állhatott fa-, bor-, termény-, húsrészesedésből, rét- és földhasználatból, a természetben beszedett vámok- és díjakból való részesedésből.217 A városi fizetések tárgyalt korszakunkban emelkedő tendenciát mutatnak. A bécsi Udvari Kamara kezdeményezésére, illetve egyes városok, kiküldött biztosok javaslatára emelték a fizetéseket. Soronkívüli fiztésemelést kapott minden város tanácsa, mely a 1759—61-es években a kincstárnak kölcsönt adott. Abban az esetben, ha a város maga kért fizetésemelést, a Magyar Kamara mindig megvizsgálta az illető város háziszámadását annak megállapítására, hogy a város a kért fizetésemelést saját erejéből valóban ki tudja-e fizetni.21

8 A városi fizetéseket érintő rendezés 1760—62-ben csaknem ötven százalékos emelkedést hozott. A kaproncai városi bíró fizetését 60-ról 100 ft-ra, a kapitányét 40-ről 65-re, a jegyzőét 41-ről 100 ft-ra emelték. Az 1760-ban a bécsi Udvari Kamara által javasolt fizetésemelések egyes esetekben a 75-100%ot is elérték. Hasonló magas emelést hozott az 1762. évi emelés is. Ezt a csaknem összes városunkat érintő fizetésrendezést követően fizetésemelésről csak egyes elszórt esetekben van tudomásunk.21

9 A városi fizetések emelése elsősorban azt a célt szolgálta, hogy nagyobb képzettségű, képességű szakembereket vonzzon városainkba. Ezért a rendezés elsősorban a városi igazgatás szakképzettséget igénylő funkcióit (jegyző, ügyész, városgazda, kamarás, könyvelő) érintette.22

0 Legtöbb városunk a területén levő egyház vagy egyházak felett a kegyúri jogot is gyakorolta. Az egyházzal kapcsolatos kiadások egyházi személyek, alkalmazottak fizetéseiből, épületek, iskolák építéséből és fenntartásából, valamint alamizsnákból tevődtek össze. Igen sok város az egyházi személyek fizetéseit a városi tisztviselők fizetéseivel együtt tartotta nyilván, illetve jelentette. A városi plébános fizetése átlagosan a városi bíró, a sekrestyés, harangozó stb. fizetése a városi szolgák, hajdúk fizetésének felelt meg. A fizetéseket a város, illetve a Magyar Udvari Kamara javaslata alapján a bécsi Udvari Kamara hagyta jóvá, illetve döntött vitás ügyekben. 1762-ben pl. a kassai plébános tett panaszt a város ellen, mert az fizetését alacsonyan —692.— ft-ban — állapította meg. A plébános 1000.— ft fizetéstakart. A bécsi Udvari 215

Civ. F. 3. 1756. jan. 5. továbbá F. 6. 1757. jan. 7. 216

CU. F. 26. Rote Nr. 516. Subd. 4. 127/1773. júl. fol. 29. köv. »" Civ. F. 7. 1758. jún. 5. melléklete. Továbbá 1758. jún. 26. Juhász Viktor közlése szerint (Közlemények Székesfehérvár 1848 óv előtti közigazgatásából. Almanach 1931. Székesfehérvár, 182. 1.) Székesfehérvárott 1746-ban a városi alkalmazottak az 1755 ft készpénzen kívül 678 pozsonyi mérő gabonát, 48 mérő zabot és 8 mérő kölest kaptak. 218

HU. Rote Nr. 761. 1741. szept. 28. fol. 1628-33. 219

A fizetesrendezés adatai: Civ. F. 12. 1762. aug. 27. közös jkv. 220

Uo. A közös jkv. melléklete.