Századok – 1966
Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 287
294 KÁLLAY ISTVÁN D) Városok hivatali működésével kapcsolatos kiadások A városi kiadások csaknem 40%-át (36,89%)21 1 a hivatali működéssel kapcsolatos költségek tették ki. Ezen belül kerülnek tárgyalásra a szorosan vett hivatali, irodai kiadások, városi tanácsosok és alkalmazottak, egyházi személyek fizetései, nyugdíjai, napidíjakra, útiköltségekre, bizottságok fenntartására kifizetett összegek, börtönfenntartási költségek, a katonaságnak közvetlenül teljesített szolgáltatások, egyes családoknak fizetett városi census és rendkívüli kiadások. A szorosan vett hivatali, irodai költségek elsősorban a városi kancelláriákban elhasznált irodaszerekből, városi perek költségeiből tevődtek össze. Az országos átlagnál jóval magasabb hivatali költségei voltak 1756-ban Nagybányának, 1765-ben Korponának. A városi kancelláriák irodaszereit városaink évente egy-két tételben, nagyobb városainkban vásárolták. Irodaszerekre vonatkozó számlák, számadási mellékletek nem maradtak fenn.21 2 A városi perek költségei városaink számára nagy kiadást jelentettek. Szokás volt, hogy városaink nemcsak saját városi pereiket, hanem városi polgárok fellebbezési fórumok előtt folyó pereit is finanszírozták. Az 1764. évi országgyűlésen a rendek tiltakoztak is ez ellen, mivel ebben a városi polgárokkal pereskedő nemesek esélyeinek csökkenését látták. Az egyre növekvő perköltségek láttán a bécsi Udvari Kamara úgy rendelkezett, hogy a városok felsőbb engedély nélkül pert nem kezdhettek.21 3 Városaink összkiadásaik csaknem harmadrészét, 28,5%-át fordították városi tanácsosok, tisztviselők, alkalmazottak fizetésére. A városi tanácsosok, tisztviselők, alkalmazottak fizetéseit nem maguk a városok, hanem a Magyar Udvari Kamara javaslata alapján a bécsi Udvari Kamara állapította meg. 1763-ban a bécsi Udvari Kamara megrótta Újvidéket, mert az kamarai engedély nélkül két accessistát vett fel. A leirat szerint a „városnak nincs jogában új fizetéseket alkotni". Ha a város szükségesnek látja a városi kancellária létszámának növelését, a Kamarától kell ezt kérnie. A városi fizetéseket, melyek évi összegben voltak megállapítva, negyedévenként fizették ki.21 4 A városoknak nemcsak fizetéseket, hanem nyugdíjakat sem volt joguk felsőbb jóváhagyás nélkül megállapítani. 1757-ben Selmecbányán a bécsi Udvari Kamara felfüggesztette a város által megállapított és' folyósított nyugdíjakat. Ugyanez évben egy breznóbányai tanácsos özvegyének nyugdíját 211 A kiadások százalékszerű megoszlása: irodai kiadások 2,63% fizetések 28,50% egyházi fizetések 2,04% alamizsna 0,50% napidíjak 3,29% jogszolgáltatás 0,03% 212 Magasan az országos átlagon felül költött irodaszerekre 1747-ben Pest (2020.— ft, 14,79%) 1756-ban Nagybánya (436,49 ft, 9,71%), 1765-ben Korpona (554,41 ft, 6,43%). 213 HHStA. Ungarische Akten, Comitialia,F. 408. fol. 86v. — 87. 56. pont. A rendek panasza Győr és Komárom városokat nevezi meg. Továbbá CU. F. 26. Rote Nr. 509. Subd. 5. 1767. aug. 26. fol. 17. köv. 214 Újvidékre vonatkozólag: CU. F. 26. Rote Nr. 506. 1763. aug. 30. fol. 211. köv. — Negyedévi kifizetésekkel kapcsolatban: uo. Rote Nr. 514. Subd. 7. 130/1771. aug. fol. 587. köv.
