Századok – 1966

Pach Zsigmond Pál: A III. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusról 19

20 PAC H ZSIGMOND PÁL vezőbb, a szakmai viták gyümölcsözőbbek lehetnek, és jó szolgálatot tesznek a marxista társadalomtudomány módszerei és eredményei terjesztése, népszerűsítése ügyének. S hozzátehetjük: ilyen feltételek mellett a nemzetközi érintkezésekbőí mi, marxista történészek is többet tanulhatunk, — egyrészt nemzetközi fellépéseink stílusának, módjának, meggyőző erejének fejlesztésében, kutatásaink, érveléseink gyenge pontjainak, hiányainak felismerésében —, másrészt abban, hogy elsajátítsuk s a magunk javára gyümölcsöztessük mindazt, ami a polgári gazdaságtörténeti kutatásoknak új, konkrét, pozitív, megfelelő rostán átszűrve, elvi engedmény nélkül, általunk is hasznosítható mozzanata. Az idei müncheni kongresszust e szempontokból kedvező előzmények vezették be. Az előkészítés során ugyanis néhány szekcióülés megszervezésérc a Szovjetunió és más szocialista országok képviselői kaptak megbízást, és a történészkongresszusok történetében páratlanul magas arányban kértek fel marxista kutatókat előadások, vitaindítók tartására. Vonatkozik ez a magyar gazdaságtörténészek részvételére is. Stockholmban 1960-ban még csak vitafelszólalással szerepeltünk; Aix-en-Provence-ban 1962-ben már mi tartottuk az egyik szekció fő referátumát; most pedig Münchenben 5 előadással és számos hozzászólással vállaltunk részt a szekcióülések munkájában. A marxista gazdaságtörténészek növekvő súlyú közreműködése kifejezésre jutott a kongresszus tematikájában is. ,,A témaállítás — olvashatjuk a Neue Zürcher Zeitung szeptember 14-i számának a müncheni kongresszusról beszámoló cikkében - erőteljesen tükrözte a jelenkor történéseit. Ezért azután az iparosodási folyamat legfontosabb szociális jellemzője, embermillióknak az agrár jellegű társadalomból való kiválása és a gyáriparba való átáramlása állt az előtérben; az új osztálynak, a gazdaságilag önállótlan bérmunkásoknak a polgári társadalomba való betagozódása. . ." A kongresszus 9., az ipari munkásosztály kialakulásának és struktúrájának problémakörét tárgyaló szekciójáról van itt szó, — arról a szekcióról, amelyben a csehszlovák Arnost Klima elnöklete mellett az angol marxista, Eric Hobsbawm tartott bevezető, fő referátumot. Az előadó utalt arra, hogy a munkásosztály kialakulásának vizsgálata a kapitalizmus előtti társadalomból a tőkés társadalomba való átmenet vizsgálatával esik egybe, s annak számos kérdését idézi fel. Különösen elmélyült vizsgálatot érdemel — hangsúlyozta — a munkásosztály kialakulása során az átmeneti időszakok és átmeneti típusok problematikája. Kiemelte: jelenleg a téma kutatásának egyik legfontosabb aspektusa, hogy a fejlett európai tőkésországok mellett minél inkább kiterjeszkedjünk az elmaradottabb, a sajátos fejlődési utat járó Európán kívüli területek problémáinak elemzésére. A korreferensek közül a két előadással is szereplő szovjet történészek, V. K. Jacunszkij és R. P. Dadükin, valamint a francia marxista Albert Soboul, sajnos, nem vettek részt személyesen a kongresszuson, és csupán rövidre szabott téziseket bocsátottak közre. A francia Pierre Léon a kérdés XV111. századi francia vonatkozásait, Kohashiro Takahashi a japán ipa,ri munkásság kialakulásának általános vonásait tárgyalta. A csehszlovák Jaroslav Purs utalt a Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte legutóbbi számaiban (Teil I—11/1965) megjelent, Csehország XVIII. század végi iparosodásának struktúráját és dinamikáját kvantitatív módszerekkel is elemző tanulmányára, majd tájékoztatást nyújtott a csehszlovák történészek fontos gazdaságtörténeti-kartográfiai tevékenységéről, bemutatta annak egyes, a gyáripar és a munkásosztály fejlődését szemléltető értékes eredményeit.