Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 234

FOLYÓIItATSZEMLE 263 Tisztázandó kérdés, milyen okok miatt lépnek fel a gazdag parasztok, és mikor a nincstelenek. A mozgalmak okát hosszabb távlatban kell vizsgálni, rendszerint a terhek hirtelen megnövekedése robbantja ki, vagy, mint a királyi birtokokon, a szokásjog brutális megváltoztatása. A legelnyomottabb jobbágyok nem tudnak fellépni, csak azok, akiknek a szociális tapasztalata erősebb, akik viszonylagos szabadságot és jogvédelmet élveznek. Nem ismeretes a parasztság állásfoglalása országos kérdésekben, de a nemességgel szemben a király oldalán álltak. Az eddigi kutatás sok kérdést megoldott, de újabb problémákat vetett fel. — JAN REYCHMAN: Keleti befolyások Laengyelországban és a szomszédos országokban (537—546. 1.) a lengyel utazók keleti utazásaiból és keleti árucikkek megjelenéséből vezeti le a hatásokat. A mágnások gyűjtőszenvedélye (amely könyvekre, kéziratokra vagy pl. kagylókra egyaránt kiterjed) ugyancsak jelentős. A belső berendezésben nagy,részt távolkeleti (kínai) hatás mutatkozik, az építészetben muszulmán, az irodalomban arab (az Ezeregy éjszaka), perzsa és kínai. Adam Kazimierz Czartoryski és Reviczky Károly közt török nyelvű levelezés folyik. — Az ismertetési rovatban számos szerző tollából találhatók recenziók az 1917-es orosz forradalom kérdéseivel foglakozó munkákról (596 — 623. 1.). — N. ARCHIVES INTERNATIONALES D'HISTOIRE DES SCIENCES. 1964. 17. évf. 67. (ápr.—jún.) sz. — GEORGES BOUXIGAND: A tudománytörténet és a mai elméleti túltengés (113 — 120. 1.) a tudománytörténeti kutatás módszertanához vet fel néhány gondolatot, a felfedezések pszichológiai vizsgálatát tartja fontosnak. — RICHARD S. WESTFALL : Newton és az abszolút tér (121 — 132. 1.) azt bizonyítja, hogy az abszolút tér posztulálása Newtonnál egyrészt pótlék az új világkép miatt elvesztett pszichológiai biztonságért, másrészt következménye annak, hogy szembefordult Descartes mechanikus filozófiájának és Gassendi atomizmusához csatlakozott. Descartes-nál anyag és kiterjedés azonossága az anyag megérthető voltának előfeltétele. Newton azzal, hogy elválasztja az anyagot és a kiterjedést, lemond az anyag megismeréséről is. De a jelenségek vizsgálata felé mégis jelentős lépést tett, s ez az abszolút tér jelentősége Newton egész tudományos tevékenységében. — NATHAN REINGOLD: Cleveland Abbe Pulkovóban : elmélet és gyakorlat a XIX. századi fizikában (133 — 147. 1.) az amerikai csillagász 1864 —1866 közt Pulkovóban folytatott tanulmányait és egész munkásságát példaként hozza az elméleti és alkalmazott tudomány vizsgálatára. Abbe, aki meteorológiai és geofizikai kutatásaival a maga korában nem a kutatás fő sodrában haladt, azt látszik igazolni, hogy a kettéosztás elméleti és alkalmazott tudományra önkényes és használhatatlan. — N. LABOUR MONTHLY. 1964. szept. sz. — REGINALD BRIDGEMAN: A nemzeti felszabadító harc (466 — 470. 1.) az idős szerző maga is fáradhatatlanul küzdött a gyarmati népek felszabadításáért. Visszaemlékező cikkében feleleveníti az 1927. évi brüsszeli kongresszust, amelyet az Imperializmus Elleni Liga hívott egybe. A kongresszusnak G. Lansbury volt az elnöke, és a szerző az angol szekció titkára. A kongresszust üdvözölte Gandhi, Nehru pedig küldöttként is megjelent. A kongresszus tiltakozott az angol kormány Indiában folytatott terrorisztikus politikája ellen. A szerző cikkének nagyobbrészben a gyarmati népek 1945 utáni felszabadulásának fontosabb mozzanataira utal, s ezzel kapcsolatban bírálja az angol kormány politikáját elsősorban az 1950-es években. 1964 nov. sz. — ALLEN HÜTT, az ismert angol kommunista történész könyvismertetésben foglalkozik az angol szakszervezeti mozgalom történetéről megjelent új könyvvel (H. A. Clegg, Allan Fox, A. F. Thompson: A history of British Trade Unions since 1889). Hütt aláhúzza, hogy az új könyv, amelyet három oxfordi történész irt, a Webbek standard munkájával állítható szembe. Míg ,,a Webbek szocialisták voltak", akiknek művén a szakszervezeti mozgalom aktív résztvevőinek egész nemzedékei nőttek fel, addig az új könyvben semmi sincs, ami a tőkés rendszer ellen szólna. Hütt felveti, hogy a könyv egyáltalán nem tárgyalja azt a rendkívül érdekes problémát, miként váltak az 1890-es évek elején alakult új, forradalmi szellemű szakszervezetek (szállítómunkások, gázmunkások) később a reformista, jobboldali irányzat pilléreivé. Hütt hozzáteszi, hogy a könyv, noha szemlélete teljességgel elhibázott, érdekes, új forrásanyagot is közöl (526 — 527. 1.). 1965. jan. sz. — J. KUCZYNSKI: Modern mezőgazdaság a kapitalista viszonyok közepette (38 — 43. 1.) hangsúlyozza, hogy hoszszú időn át a mezőgazdaságban a termelékenység gyorsabban emelkedett, mint az iparban. Az ipari forradalom után Angliában a XVIH. század végétől a helyzet megváltozott. Később újabb eltolódások adódtak, és a mezőgazdasági termelés ismét radikálisan emelkedő szintet mutat. A szerző fejtegetéseit érdekes táblázatokkal támasztja alá , amelyekben 1840 — 1940 között hoz összehasonlító adatokat az Egyesült