Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

FOLYÓIRATSZEMLE 219 a magyar kormány. Ezen kívül jelentős számban vásárolt, fegyvereket Belgiumban Sztankó főhadnagy, a miniszterelnök nemzetőrségi ügyekkel megbízott titkára, akit Batthyány 1848. július 1-én küldött ki külföldre. — NAGY LÁSZLÓ Adalékok Bethlen hadseregének erkölcsi arculatához címmel vitába száll Borús Józsefnek a Történelmi Szemle 10(54 : 2. számában megjelent, Hadtörténet ós társadalomtörténet című írásának azzal az állításával, bogy a magyar marxista történetírás a XVII. századi függetlenségi harcok ábrázolásakor egyoldalúan hangsúlyozta a Habsburg-zsoldosok fosztogatásait és elhallgatta, hogy a magyar seregek, többek között Bethlen Gábor csapatai, nem kevésbé kegyetlen módon fosztogatták a lakosságot. Szerző egykorú forrásokból vett adatok és a magyar polgári történetírás több jelentős munkájának véleményei alapján kifejti, hogy Bethlen hadserege a kor viszonylatában átlagon felül fegyelmezett hadsereg volt. Kiemeli, hogy Bethlen kemény eszközökkel s viszonylag eredményesen igyekezett megakadályozni, hogy katonái a lakosságot fosztogassák. — ZAHAROV, M. A szovjet hadművészet a magyarországi felszabadító hadműveletekben címen a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteinek rövid öszszefoglalását és részletekbe menő katonai értékelését adja. Kiemeli, hogy a Vörös Hadsereg a magyarországi hadműveleteket kedvezőtlen feltételek mellett, alacsony számbeli fölénnyel folytatta. A támadó hadműveletek előkészítése nem hadműveleti szünetben történt, hanem még a Romániát felszabadító támadó hadműveletek folyamán. — FÓRIZS JÓZSEF A háború lényegéről és rendszerezéséről címen a háború lényegének marxista meghatározását tárgyalva szembeszáll azokkal a nézetekkel, melyek ë/erint a modern atomháborúra nem érvényes Leninnek Clausewitztől átvett meghatározása: a háború a politika folytatása más eszközökkel. Az ezzel szembenálló vélemény szerint, amelyet elsősorban KONRÁD GYÖRGY képvisel a Kortárs 1904: (>. számában megjelent A céljaresztelt háború című cikkében, az atomháború korában a háború pusztító méretei következtében megszűnt.apolilika célszerű eszköze lenni. Szerző e fejtegetésben a hamis azonosítás logikai hibáját látja: szerinte ui. más kérdés az, hogv a háború a politika eszköze, és más kérdés, hogy célszerű eszköz-e a politika számára. A történelem korábbi korszakaiban is számos példa van arra, hogy valamely politikai törekvés számára célszerűtlen eszköznek bizonyult a háború, ez azonban nem változtat, semmit a politika meghatározó voltán. A háború különböző fajtáinak osztályozásáról szólva a szerző OTTA IsTVÁNnak a Háború fogalmának és jellegének néhány kérdéséről c. tanulmányával vitázva kifejti, hogy meg kell különböztetni a háborúnak mint társadalmi politikai jelenségnek jellege szerinti osztályozását a háborúnak mint fegyveres harcnak különböző szempontok szerinti csoportosításaitól. A háborút mint fegyveres küzdelmet tipizálhatjuk a háborút folytató osztályok, államok különbözősége, a résztvevő országok száma, a háborút vívó hadseregek fegyverzete és emberanyaga, a háború időtartama, a fegyveres erők mozgása, tevékenysége szerint. TÖRTÉNELMI SZEMLE. 8. évf. (1965) 1. sz.: TRÓCSÁNYI ZSOLT Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez e. tanulmányában a korábbi irodalommal szemben az erdélyi jakobinizmus autochthon fejlődése mellett tör lándzsát. Az erdélyi jakobinizmus a magyarországinak megfelelője, az erdélyi ellenzékiségből nő ki. 1794 elején megalakul a Diana-vadásztársaság, amely az id. Wesselényi Miklós részvételével nemesi reformprogramot dolgoz ki a nemesi egyenlőség, modern gazdálkodás st.b. követelésével. A társaság azonban Bánffv György gubernátor tanácsára csakhamar felt.szlik. 1796 elején Bánffy egy új titkos összeesküvő társaságnak jön nyomára, amelynek élén Türi László ítélőmester, Wesselényi és Tholdalagi László áll. Ez az erdélyi jakobinizmus, melynek döntő momentuma Türi nationalis militia terve Erdély s vele kapcsolatban Magyarország függetlenítósére. Az egész terv a rendi legalitás keretein belül marad, s így Bánffy gubernátor kormányzati bölcsessége s a koronatanú Török Elek kisstílűsége megmentette az erdélyi jakobinusokat a magyarországiak tragikus sorsától. Erdélyben Wesselényi már folyó pöre s Türinek állásából való (ideiglenes) elmozdítása elegendő volt példa statuálására. — R. VÁRKONYI ÁGNES A Habsburgabszolutizmus a XVII. század második felében c. tanulmánya a Habsburg-központosítás és a magyar rendi törekvések összeütközésének keretében vizsgálja a problémát. A Habsburgok a XVII. század elején kiheverték azt a válságot, amelyet eddigi hitelezőiknek, a dél-német tőkéseknek összeomlása jelentett, s hozzáfogtak az abszolút állam belső pénzügyi alapjainak megteremtéséhez. Az erre a célra alkalmazott, a francia, angol, holland példához igazodó merkantilista politika azonban kudarcot vallott, mert nem állt mögötte erős tőkével rendelkező hazai polgárság; így ezt a politikát az osztrák és cseh udvari arisztokrácia használta ki a maga céljaira.