Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

FOLYÓI R ATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK Történettudományi folyóiratok HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK. 12. évf. (196Я) 2. sz.: ÖLVEDI IONÁC II arccselekmények Debrecen felszabadítása után c. tanulmánya a 2. Ukrán Front kötelékébe tartozó, Észak-Erdélyből előrenyomuló Piljev lovas-gépesített csoportnak a Wöhler német hadműveleti csoporttal vívott harcait elemzi, elsősorban szovjet levéltári anvag alapján. A Piljev-csoport feladata volt a debreceni csata utáni harcok idején a Wöhler-hadseregcsoport visszavonulási útjának elvágása. A Nyíregyháza körül folyó harcokban a német haderő sikeres ellentámadással visszafoglalta a már felszabadított várost, nyolc napra feltartóztatta a Vörös Hadsereg előrenyomulását és biztosította saját visszavonulását nyugat felé. A viszonylagos német sikert a tanulmány a Piljev-csoport tartalékainak hiányos voltával magyarázza. — SZABÓ LÁSZLÓ Gaporetto 1917 ( Áttörés erdős-hegyes terepen) c. tanulmányának megállapítása szerint a modern gépi hadviselés korában ritka a sikeresen végrehajtott áttörési hadművelet. Ilyen volt az első világháború idején a Monarchia hadseregének sikeres caporettói áttörése. A hadműveletnek politikai jelentőséget adott az. hogy 1916 végén a központi hatalmak hadseregei egységes német vezetés alá kerültek, s az osztrák hadvezetésnek, hogy a fontos katonai döntésekre gvakoroltbefolyásátnövelje, saját erőivel kivívott katonai sikerekre volt szüksége. Ezért erőszakolta ki Caporettónál, igen nehéz, hegyes terepen az áttörést. A tanulmány igen részlett s katonai elemzését adja a hadművelet megszervezésének és végrehajtásának. Végkövetkeztetése szerint a hadművelet a korabeli német katonai elmélet alapján folyt le, mely elsősorban a hadművelet gondos és részletes előkészítésére vetette a súlyt. — JÓZSA ANTAL A breszt-litovszki béketárgyalások és a hadifogoly csere (1917. december 22.—1918. október 31.) címmel a breszti béketárgyalások keretében megkötött fogolycsere-egyezményelőzményeit tárgyalva elemziaz egyes szerződő államok munkaerőhelyzetét és annak a változásnak a jelentőségét, amit ebben a munkaerőhelyzetben a hadifoglyok hazaengedése okozhatott . Megállapította, hogy míg Oroszországban a frontról hazaáramló katonák munkához juttatásának égető szüksége fölöslegessé • tette a hadifogoly-munkaerő alkalmazását, addig Németországban a nagyszámú orosz hadifogoly hazatérése súlyos munkaerőhiánnyal fenyegetett. Ez a körülmény meghatározta a tárgyalásokon a német tárgyalófél magatartását és arra ösztönözte, hogy a szovjet kormányra súlyos félté teleketerőszakoljon rá. A szerződésnek, amelyet végül 1918. március 3-án írtak alá, vitás kérdése a hadifoglyok eltartási költségeinek kölcsönös megtén'Ltse és a hadifoglyoknak adandó kölcsönös amnesztia volt. Ez utóbbi arra vonatkozott, hogy a haditörvények általában tiltják a fogoly számára az ellenségnek végzett munkát; az amnesztia kérdése így főleg a szov jet fél számára volt fontos, mert a hazatérő német szoeialisla hadifoglyok biztonságának garantálását jelentette. A tanulmány befejező része foglalkozik a foglyok hazatérésének lebonyolításával és annak nehézségeivel. Ismerteti azokat a mesterkedéseket, amelyekkel a német hadvezetés a hadifoglyok hazatérését gátolni igyekezett. — UKBÁN ALADÁR A nemzetőrség és a honvédség felfegyverzésére irányuló erőfeszítések ISIS nyarán c. tanulmányának első része a hazai fegyvergyártás megszervezésével foglalkozik. A meginduló hazai fegyvergyártás fő bázisa a Pesti Hengermalom Társaság tulajdonában levő gépgyár volt, amelvet a kormány kezdeményezésére 1848 áprilisában állítottak át fegyvergyártásra. A gyártás megindulása nehézkes és hosszadalmas volt. Komolyabb méretű termelés csak a gyárnak 1848 novemberében végrehajtott államosítása után indult meg. A munka más >dik része a Batthyánykormány külföldön eszközölt fegvverv ásárlásait ismerteti. Elsősorban a bécsi Fühwirt, 8pecker, továbbá a Thyssen barth und Bohlinger cégektől vásárolt fegyvert